ÖSSZEFOGLALÓ FELJEGYZÉS 1. PM MŰHELY (2010. március 25.) MUNKÁJÁRÓL
Téma : projektmenedzsment elmélet és/vagy gyakorlat
Időpont : 2010. március 25. 15-17 óra
Helyszín : BME Infopark I. ép.B. 110. terem
A Műhely munkájában részt vettek (38) : Balogh Kálmán, Barócsi János, Bély András, Bokó István, Borsiné Krisztik Ágnes, Bozsár Gabriella, Brüll Károly, Csanádi Péter, Csényi Sándor, Csikós Tamás, Csordás Csaba, Garancsy István, Görög Mihály, Guta Gábor, Hinsenkamp Alfréd, Horváth György, Horváth Zoltán, Kocsis Tamás, Koplányi Emil, Kovács György, Kővári Zoltán, Kunsági László, Loppert Zoltán, Mudin Balázs, Oláh Péter, Papp László, Pálvölgyi Lajos, Prónay Gábor, Rohonczyné Bozsay Erzsébet, Sipos Attila, Tóth László, Tóth Zoltán, Simon Vilmos, Somogyi László, Szabó Szilvia, Székely Tamás, Szilágyi László, Ulicsák Béla
A Műhely fő kérdései :
- van-e szakadék a PM elmélete és gyakorlata között, látható-e ez a napi működésben ?
- elmélet és gyakorlat esetleges távolságának okai és következményei a vállalatok, intézmények működésére ?
- a különböző típusú képzések, minősítések és alkalmazott módszertanok milyen viszonyban vannak az elmélettel és gyakorlattal ?
- milyen eszközökkel és módszertannal közelíthető a projektmenedzsment elmélete a gyakorlathoz ?
Görög Mihály bevezetőjében elmondta, hogy a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy a GDP 25%-a projektek eredményeként alakul. Ugyanakkor a projektek 2/3-ánál sikertelenséget jelentenek. Ennek sok esetben az, hogy a vállalatok/intézmények szisztematikus projektmenedzsment tudás nélkül, elsősorban költség takarékossági indokokkal, csak „just do it” módon vágnak bele a projektekbe. Sok esetben az alkalmazott módszertanok mindenhatóságában bízva figyelmen kívül hagyják az egyedi specialitásokat, amikre a módszertanok nem térnek ki. Mindezen hiányok sem vezetnek megoldást támogató modell kidolgozásához. Sok esetben a módszertannak feltüntetett információk inkább ismeret gyüjtemények (pl.: PMBok).
Prónay Gábor bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a projektmenedzsmentben is nő az elmélet és a gyakorlat közti szakadék (elterjedt közhelyek : „Más az elmélet és más a gyakorlat !” ; „Ez csak elmélet !”), ami megakadályozza a projekt kritikus kérdéseinek szisztematikus megértését és így a megoldását. Az elméleti munka elhanyagolása (törvények, axiómák, modellek megismerése, elfogadása, figyelembevétele) a projekt lezárásokat követő értékelések, tapasztalat megosztások elmaradásához vezet, ami végső soron hátrányosan hat a projektmenedzsment tudás és szakma elismertségére, akadályozza a folyamatos tanulás igényét.
Széleskörű vita alakult ki arról, hogy létezik-e legjobb PM gyakorlat („szakácskönyv”) a magyarországi projektmenedzsment számára ? Sokak szerint fontos, hogy a szakácskönyv hasonlatnak megfelelően a megoldások ajánlata vegye figyelembe a helyi sajátosságokat („a kapható alapanyagokból építkezzen”). Mások szerint a projektmenedzsment gyakorlatot a nemzeti adottságoknál erőteljesebben befolyásolja a vállalatok versenyhelyzete és a megoldandó feladatok komplexitása. A gyakorlatban szereplő módszertanokat nem szabad „kőbe vésett”-nek tekinteni, azt mindig célszerű a változó körülmények ismeretében felülvizsgálni, az új igényekhez illeszteni.
Kérdésként jelentkezett, hogy a projektmenedzsment foglalkozás vagy szakma ? Ha szakmaként tekintünk rá, akkor keresnünk kell az axómákat/alapigazságokat. A projekteket emberek csinálják és az emberek együttműködését elfogadott tudományok törvényei, axiómái támogatják. A PM elmélet és gyakorlat közötti szakadék nagymértékben a PM és a társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatától függ (projektmenedzsmentre stratégiai célok megvalósításhoz erős piaci verseny környezetben van szükség és ahol ez meg van, ott jelentős fejlődést mutat a szakmává válás folyamata). A környezeti hatását mutatja az is, hogy projektbeli problémák esetén a projektmenedzserek nagy többsége nem keres múltbeli tapasztalatokat (kollégáktól) és elméleti támogatást (könyvekből, internetről). A szervezetek projekt kultúrájának fejlődését megfelelő motivációs rendszerrel lehet elősegíteni, de mindehhez stratégia és megfelelő szervezeti felépítés szükséges. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy értékes csoportmunka (azonos szakmájú szakember csoport együtt dolgozása) projekt munkaként kerül definiálásra és félre értésekhez vezethet a projektmenedzsment megértésében.
Az elmélet és gyakorlat távolságának csökkentését támogatja ha
- az intézményi képzési stratégia részét képezi nemcsak a projektmenedzserek, de a projekt szponzorok PM ismereteinek fejlesztése is
- az intézmények/vállalatok gondot fordítanak a PM kutatás-fejlesztés eredményeinek megismerésére (tudás transzfer + kapcsolat építés az intézményi és kutatási szakemberek között)
- élénk szakmai közélet (elméleti eredmények-gyakorlati tapasztalatok bemutatásával és megvitatásával) zajlik (ez lenne a célja a Műhelynek is)
- az intézmények/vállalatok támogatják a projektmenedzsment eredmények folyóirati-, konferencia publikálását, egyetemi esettanulmányok bemutatását
Az 1. Műhely résztvevőit és munkáját mutatja be a http://blog.mfor.hu/controlling/6175.html oldalon található interjú, amit Prónay Gábor adott Véry Zoltánnak. A Műhelyről Pálvölgyi Lajos ismertetőt írt a PMI Budapest és a PMSZ áprilisi hírlevelébe.
Az 1. Műhely résztvevőiről Csényi Sándor által készítette fotók az alábbi címen nézhetők meg :
http://picasaweb.google.hu/csenyis/PMSZRendezvBME100325?authkey=Gv1sRgCIHU_eamjOLAXg&feat=email#
A 2. Projektmenedzsment Műhely beszélgetést 2010. május 27-én (csütörtökön) 15 – 17 óra között tartjuk a BME HIT Inforparkbeli (1117. Bp. Magyar Tudósok Körútja 2.) I. ép. B. szárny, I.em 110-es tanácstermében. A kiválasztott téma : a vállalati/intézményi stratégia és a projektmenedzsment kapcsolata.
Megvitatásra javasolt kérdések :
- Intézményi/vállalati stratégia és a projektmenedzsment kapcsolata
- Stratégiai célok mérhető akció terv célokra váltása
- A projektmenedzsment stratégiai vagy taktikai szerepben (szervezet-érdekeltség, hatalom-felelősség) ?
- Stratégia –projekt szponzor – projektmenedzser kapcsolata
Budapest, 2010. március 31.
Dr. Prónay Gábor