Egy „Kiállítás képei”
Egy kedves meghívást kaptunk a BME OMIKK jóvoltából a Műegyetem Könyvtárának aulájában 2007. február 5-én megnyílt és március 1-ig nyitva tartott emlékező kiállításra, melyet „90 éves a magyar elektroncső” címmel mutattak be.
A kiállítást Mészáros Sándor, a Tungsram Elektroncsőgyárának ny. főmérnöke, főiskolai tanár, a HTE Szenior Klub tagja rendezte.
A meghirdetett 14 órai kezdésre az igen csak szépszámú (kb. 200 fő) érdeklődő teljesen megtöltötte a könyvtár auláját.
A kiállítás megnyitó ünnepségén Fonyó Istvánné főigazgató köszöntötte a vendégeket. Utána Dr. Székely Vladimír egyetemi tanár emlékezett meg méltató szavakkal a 90 éves magyar elektroncső-történelmi időszakról, majd ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást.
Ezt követően a vendégsereg átvonult a könyvtár nagyolvasó termébe, ahol a magyar elektroncsőgyártás történetét bemutató nagysikerű emlékező előadást tartott Mészáros Sándor „A hazai elektroncsőgyártás a KLERA lámpától a plazmaképernyőig” és Millner József a HIKI ny. főosztályvezetője „A magyar elektroncsőgyártás története” címmel.
A magyarországi elektroncsőipar kezdetét 1917-től számítjuk, amikor az első Világháború alatt a Telefongyárban fejlesztett és gyártott KLERA-rádió céljára az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. kisebb mennyiségben rádiólámpát kezdett el gyártani, kézi művelettel! A gépesített csőgyártás csak 1922-ben vette kezdetét a gyárban az e célra kialakított Audion osztályon. 1925-től a rádiózás elindultával a rádiócsőgyártás piacán megjelentek a külföldi (Philips,Telefunken) és a belföldi (VATEA,ORION) vetélytársak, melyek között éles piaci harc alakult ki; de a 30-as évek közepétől az Izzó már egyedül látta el a hazai készülékgyártókat, miközben a világ rádiócső piacain is jelentős szerepet játszott. 1941-ben már 250 típust gyártott és az éves mennyiség 3 millió rádiócső volt. A második Világháború után, az 50-es években új elektroncsöveket fejlesztettek ki elsősorban katonai célokra, elkezdődött az oszcilloszkóp és a képcsövek fejlesztése és tömeggyártása, majd adócső és mikrohullámú csőgyártás létesült. 1973-ban gyártották a 250 milliomodik vevőcsövet, amikor a Tungsram elérte az évi 20 milliós gyártási mennyiséget, több mint 600 típus kifejlesztése után. A tranzisztorok előretörése miatt a csőgyártás 1986-ban állt le. A Tungsram Rt. eladásával pedig 1992-től minden egyéb elektroncső gyártása megszűnt.
Jelenleg csupán magnetron gyártása folyik Dunakeszin egy Kft. üzemében a Tungsramtól átvett gépekkel, de 2001-ben a SAMSUNG cég Gödön korszerű színes-képcső gyárat létesített. 2007-ben tervezi a cég plazmaképernyők gyártását, amelynek következtében a hazai elektroncsőgyártás ismét a világ élvonalába kerülhet.
Az emlékkiállításon 4 üvegszekrényben és 6 asztali üveges tárolóban sikerült felvonultatni a kezdettől gyártott rádiócsövek, Tv vevőcsövek, elektronsugárcsövek és adócsövek számos példányát, de láthatóak voltak az újra éledt, divatos HIFI erősítők csövei is. A sort a SAMSUNG SDI képcsöve és a márciusban induló plazmaképernyőre utaló képanyag zárta.
Az emlékkiállítás a BME hallgatóinak és a látogató nagyközönségnek is látványos, tanulságos ismeretül szolgált.
Lőrincz Béla