HTE Távközlési klub – Internet RESTART: Újratervezés…
Az internet az információs társadalom kritikus infrastruktúrájává vált – ezt egy szemléletes példával úgy lehet jellemezni, hogy a működésében beállt hiba esetén az ember rövid időn belül bekopogtat szomszédaihoz azt kérdezve, náluk is előállt-e a probléma. A Távközlési Klub márciusi programján az Internet fejlődésében fokozatosan bekövetkező fordulópont, a „jövő internete” volt a téma, ami az alkalmazások és a tartalom, a funkcionalitás és a társadalomban elfoglalt szerep átalakulása mellett architektúrális kérdéseket is erőteljesen érint.
A klubestet a házigazda, Dr. Szabó Róbert rövid bevezető előadása nyitotta meg. A BME Távközlési- és Médiainformatikai Tanszékének tanszékvezető-helyettese elmondta, az utóbbi években az OSI-modellben szemlélve mind a fizikai, mind az alkalmazási oldalról sokat fejlődött az internet. A korábban megalkotott rendszer talán legfőbb érdeme, hogy kellő nyitottságot biztosított új alkalmazások megjelenéséhez úgy, hogy az alsóbb rétegeknek nem érvényesült különösebb korlátozó hatása. Ebben igen jelentős szerepet vállalt a „homokóra” legvékonyabb pontjaként szemléltethető Internet Protokoll, ami lényegében bármely fizikai adatátviteli technológia fölött tetszőleges alkalmazás futtatását teszi lehetővé, tudhattuk meg Szabó Róberttől. Számos kérdés merül fel annak kapcsán, merre mutat a jövő, miként lehet elképzelni, és milyen kihívásoknak kell megfelelnie a jövő internetének. Erre egy hosszabbra nyúló konferencián sem feltétlenül lehetne választ találni, a Távközlési Klub arra igyekezett rábírni az előadókat, hogy egyedi és érdekes irányokból világítsanak rá erre a témakörre.
A meghívott vendégelőadók közül elsőként Sipos Melinda, a Kitchen Budapest programigazgatója tartotta meg előadását. A Magyar Telekom innovációs parkjaként ismert „KIBU” nagyságrendileg húszfős tagságában a művésztől a jogtudományok képviselőin át a mikrobiológusig mindenféle irányultságú ember megfordul. Az előadás során a tartalomszolgáltatás és alkalmazásfejlesztés oldaláról ismerkedhettünk meg néhány projektjükkel azt keresve, hogy hol vannak a korlátai a jelen korunk Internetének. A röviden ismertetett projektek, mint például a videók színhangulatát alacsony felbontásban visszaadni képes „fénylugassal”, vagy a motorok segítségével szabadon mozgatható és így a felhasználót üdvözölni képes rugós lámpákkal („MIlamp”) mind azt illusztrálták, hogy a jelenlegi Internetes infrastruktúra, mint közmű, végtelen lehetőségeket rejt. Ugyanakkor az alkalmazás fejlesztőknek ismerniük kell ezen hálózat korlátait, hogy a felhasználók számára élvezhető alkalmazásokat nyújtsanak. Ezek mellett más kutatócsoportok munkájába is betekintést nyerhettünk: az „in the air” projekt a városok levegőjének szennyezettségi adatait háromdimenziós, bebarangolható módon képes megjeleníteni, a „pachube” pedig a világ minden részéről rendelkezésre bocsátott különféle szenzor adatok gyűjtőhelye. Az előadás jól példázta, mennyi érdekes, hasznos és újszerű alkalmazást lehet már a mostani internet segítségével is megvalósítani.
A szót ezután Dr. Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének docense vette át, aki szoftverfejlesztőként tevékenykedik. Lendületes és szemléletes előadásában rávilágított: anélkül, hogy tudnánk róla, már most is a jövő internetét használjuk. A napjainkban felmerülő kulcsszavak közül sokat egyesít egy tanszéki projekt. Ebben már 2006-ban lehetséges volt egy GPS képes mobiltelefont, egy JAVA alkalmazást és természetesen internetelérést alapul véve földrajzi pozícióhoz kapcsoltan helyben készített fényképeket és hozzájuk kapcsolt élményeket feltölteni. Szintén egyre többször lehet hallani az „internet of things” szemléletről, ám például ahhoz, hogy egy fontos feladatot ellátó komplexum valamely kapcsolójának állapotát az illetékesek bárhol és bármikor lekérdezhessék, komoly globális azonosítási és biztonsági kérdéseket kell megoldani. Emellett a mobil eszközök korlátos telepélettartama miatt a jövő internetének szempontjából kulcsfontosságúak még az energiahatékonyság terén végzett kutatások is. Ez nemcsak az energetika területét érintheti, hiszen újszerű alkalmazások (közeli hálózatot is kihasználó kooperatív fájlcserélők) révén szoftveres oldalról is megközelíthető problémáról van szó. Az újonnan kifejlesztett szoftverek döntő többsége hálózati erőforrásokat használ működése során, és ahogyan újabb és újabb teret hódítanak az emberek közti kapcsolattartást elősegítő alkalmazások, egyre nagyobb feladat hárul az ehhez szükséges infrastruktúrát biztosító telekommunikációs szakemberekre.
Az estet Németh Vilmosnak, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezetőjének előadása zárta. Az Európai Unió 2008 márciusában, Bledben megfogalmazott nyilatkozatában célul tűzte ki, hogy a jövő internetének kutatási-fejlesztési projektjeiben az EU-nak első helyet kell elfoglalnia, hiszen ez a gazdasági növekedés záloga. Az ezen témakörrel kapcsolatos témákat az évente kétszer összeülő, 4-500 főt tömörítő Future Internet Assembly keretein belül veszik górcső alá. A téma aktualitását és fontosságát jól példázza, hogy az EU által K+F témakörben kiírt négy PPP projekt közül az egyik a jövő internettel foglalkozik, céljaként kitűzve azt, hogy az infokommunikációs területen elért eredményekre minél hamarabb alkalmazásokat illesszenek. Zárszóként hangsúlyozta: ahhoz, hogy hazánk ne szalasszon el fontos gazdasági lehetőségeket, a magyar kutatóknak is be kell csatlakozni ebbe a folyamatba. Ennek elősegítéseképp egy magyar Future Internet kezdeményezés keretein belül kell a magyar kutatásokat összefogni, hogy azok nagyobb hangsúllyal szerepelhessenek EU-s projektekben.
Csatári Bálint
Kapcsolódó hivatkozások: