Egy előadás a Plazma TV technológiáról
Napjaink korszerű TV vevőkészülékeinek egyik fajta képreprodukálójáról, a Plazma képernyő panelek működéséről, fejlesztéséről és tömeggyártásáról tartott előadást a Szenior Klubban 2010. április 19-én délután Mészáros Sándor úr a Kossuth Lajos téri HTE Klub IV. emeleti helyiségében.
Mészáros Sándor úr egy életen keresztül foglalkozott a vákuum TV képcsövek továbbfejlesztésével és azok hazai tömeggyártásával, de követte a technika fejlődését a mind újabb és újabb raszterpont bontású nagyképernyős TV-videó képreprodukáló eszközöknél is. Figyelemmel kísérte a kutatók által realizált különböző fizikai alapú jelenségek eredményének felhasználásait, így a mind korszerűbb plazma képernyős panelek kidolgozásait és azok előállítási technológiáját.
Az előadó nagyszámú, korszerű plazma képernyő panel konstrukciós darabjainak közvetlen bemutatásával gazdagított előadást tartott a jelenlévő érdeklődők részére.
„A plazma képernyő, struktúrájában a nagyméretű síküveglapba 1 mm alatti furatokba, mintegy 1 millió plazma fényforrást és az RGB vertikális és horizontális vonalas struktúrájú színes lumineszcens fénypor felviteli elrendezését tartalmazza, ezek a pixelek.
A parányi méretű furatokban Xenon gázzal töltött plazma fényforrások UV sugárral gerjesztik az RGB színhármasból álló pixeleket. Az ilyen struktúrával előkészített 2 mm vastagságú üveglemez elől – hátul egy ugyancsak síküveglappal van lefedve. Jellemző konstrukció a plazma fényforrás furataival előkészített üveglapon, hogy az egyes furatok olyan perem kialakításúak, hogy azok felső nyílásai kiemelkedő peremekkel erősen hozzá vannak ragasztva a lezáró elülső felülethez.
Ez a konstrukció a furatok peremeinek hozzá ragasztásaival, a síküveg lezáró felülettel való hozzáerősítésekkel biztosítja a nagyfokú vákuummal készített plazma képernyő berobbanás elleni szilárdságát. A plazma fényforrások hátsó lezáró felületei azonban olyan kialakítással vannak hozzáragasztva a síküveg záró laphoz, hogy a vákuum belül előállítható legyen. A teljes képernyőjű konstrukciónál a beltéri levegő leszívásához megfelelő két átmenő nyílás van kialakítva.
Ahhoz azonban, hogy az ilyen nagyméretű eszközben a kívánt nagyfokú vákuum megvalósítható legyen, igen hosszú időn keresztül kell a vákuum szivattyúval összekapcsolni. Ez az idő akár a 24 órát is meghaladhatja, így ez igen költséges ráfordítás.
Mindezekkel a mai nagyméretű plazma képernyő panelek mechanikai konstrukciói már messze maguk mögött hagyták a korábbi 4-5 cm vastagságú, 10 kg-ot is meghaladó konstrukciók méreteit és súlyait, a mindössze 6 mm-es vastagsággal és a néhány kg-os súllyal.
A napjainkban tömeggyártott nagyméretű plazma képernyő paneleknek már nagymértékben javították a pont raszter bontású színes képrajzolást, a természet adekvát színeinek reprodukálási lehetőségeit megteremtve.
A korábbi plazma fényforrás működtetéséhez felhasznált villamos energia lényegesen lecsökkenthetővé vált a parányibb plazma fényforrású konstrukciókkal, aminek következtében a képernyő panel fogyasztása már a korábbi villamos teljesítménynek akár az egytizede is lehet. Ahhoz, hogy kisebb energiával is elegendő gerjesztést kapjanak az RGB pixelek világító fényporai, lényegesen jobb hatásfokú fényporokat dolgoztak ki és használtak fel. Jellemzően mindezekkel már igen kedvező, természethű színes képreprodukálások adódtak:
– színtisztaságban,
– fényességben,
– a reprodukálható szín gradáció gazdagságában.
A dinamikus színkontraszt gradáció elérte a 2 000 000 : 1-hez értéket.
Napjainkban a mind újabb plazma képernyőjű panelekkel kidolgozott nagy képernyős TV vevőkészülékek mélységi méretei nem haladják meg a 4 cm-t sem, ideértve a TV vevőkészülékek belső áramköri egységeinek a szükséges mechanikai konstrukciós méreteit is, javítva ezzel a felhasználási lehetőségeket.”
Az előadást a nagyszámú hallgatóság élénk érdeklődéssel követte, majd a kérdések és végül a baráti beszélgetések ideje zárta a kellemes klub délutánt.
Nemes László, Lőrincz Béla