BESZÁMOLÓ A PANASONIC 3D-S ÚJ GENERÁCIÓS KAMERÁIRÓL TARTOTT ELŐADÁSRÓL
A Vételtechnikai és a Kábeltelevíziós Szakosztály, valamint a Média Klubb rendezésében előadás hangzott el 2011. január 25-én a HTE Andrássy úti előadó termében. Az előadás a „Médiatovábbítás platfomjai” című rendezvénysorozat tizenötödik előadása volt: „A kamerák új generációja: 3D kamerák” címmel és nagy sikerű bemutatóval egybekötötten zajlott.
Az előadás házigazdája S. Tóth Ferenc és Stefler Sándor, míg előadója Imre Gábor (Panasonic Magyarország Kft.) volt.
Ez az előadás folytatása volt a 2010. június 14-i 3D-vel foglalkozó előadásnak, amely a Panasonic 3D-s plazma televíziójával foglalkozott.
Az előadás bevezetőjében az emberi szem tulajdonságairól és működéséről hangzott el rövid tájékoztató. Az ember két szeme egy adott tárgyról két különböző képet lát, amit a két szem közötti átlagosan 6,5 cm-es (gyerekeknél 5 cm-es) távolság okoz. Természetesen mennél messzebb van a tárgy annál kisebb a két kép közötti különbség. A „végtelenbe” tekintve a két kép között nincs különbség - nem is tudunk pontosan távolságot becsülni - míg olvasótávolságban a két szem tengelye „befordulva” összpontosít a közeli tárgyra, arra fókuszál. A két képből és a szemtengelyek szögéből az agy állít elő egy éles térhatású képet. A 3D-s kamerának is ezt az eljárást kell követnie különben nem lehet térhatású képet előállítani. A két kép előállítására többféle lehetőség van és a különféle 3D-s megoldások abban különböznek egymástól, hogy hogyan állítják elő ezt a két képet.
A továbbiakban ennek a két kép előállításának módozatairól volt szó, természetesen nem teljes részletességgel, mert erre nem lett volna elegendő idő. Eleve két fő megoldási mód alakult ki: a szemüveges és a nem szemüveges. Előnyeik hátrányaik könnyen elképzelhetők. Ezen belül 3 féle megoldás alakult ki: a két színű, a polárszűrős és a szekvenciális szemüveg, melyek közül az első kettő un. passzív, míg a harmadik aktív szemüveg. A Panasonic cég a harmadik szemüveges megoldás mellett tette le a voksát, egyszerűbb (olcsóbb), bizonyos mértékig a 2D-vel kompatibilis lehetőségű. Az alapelv az, hogy a két képet a jobb és bal szemhez időben egymás után közvetítik. A jó minőségű 3D-s képhez szükség van a képmegjelenítő eszköznél nagyon gyors képfrissítésre (régen a CRT képcsöveknél ezt utánvilágításnak hívtuk), míg a szemüvegnél gyors kikapcsolásra, mert amíg a bal kép jön, addig a szemüveg a jobb szemet „letakarja”, majd átvált a másik képre. Ezeknek a követelményeknek az új fejlesztésű plazma TV felel meg, míg a szemüvegnél elegendő az LCD-s kivitel is. Szükség van a TV vevő és a szemüveg időbeli összehangolására is, amit a TV infrasugas módon biztosít.
Ehhez a működési módhoz sok elméleti kutatásra, kísérletezésre volt szükség. Alapvető probléma, hogy a térhatású képet az állandó távolságból nézett képernyőn kell előállítani. Szemünk erre a távolságra áll be és így kell a közelebbi és a távolabbi képeket is előállítani. A TV szemünktől való távolságát konvergencia vagy alap síknak nevezzük. Ahhoz, hogy a közelebbi és a távolabbi tárgyakat is térben lássuk, ehhez képest változó képeket kell készíteni. A képek előállításáról számos diát mutatott és matematikai magyarázatot mondott el az előadó.
Ezek után került sorra a cég professzionális 3D kamerájának ismertetése. A kamera iker (kettős) optikával rendelkezik, melyek egymással összehangoltan és automatikusan állíthatók. Szükség van a konvergancia sík előzetes beállítására az adott jelenethez illően. A készülék 2 db 32 GB-os SD kártyával működik, amire 3 órás felvétel készíthető full HD minőségben, 50/60i, vagy 25/30p üzemmódban. A kamera összekapcsolható full HD-s Blu-Ray felvevővel, vagy megfelelő Kodekkel. Ezen kívül közvetlenül lejátszható a felvétel a Panasonic 3D TV-jével, vagy más megfelelő 3D-s monitorral is. Lehetőség van más kereskedelmi 2D- TV-vel is a lejátszásra, természetesen csak 2D-s változatban. Az átvitelhez a nagy adatsebesség miatt 2 db HD-SDI kábelre van szükség, ami a HDMI kábel továbbfejlesztett változata. A 2D-s átvitelhez elegendő egy HDMI 1.4 verziójú (szerencsés esetben csak egy 1.3 verziójú jó minőségű) kábel.
Következett egy „amatőr” kamerára szerelhető koverziós előtétlencse bemutatása, mely a Panasonic 3 CMOS-sal szerelt full HD-s kamerájára illeszthető. Ennek minősége természetesen elmarad a professzionális változattól, de aki kísérletezni szeretne, annak ez nagyon jó lehetőség, persze ha van erre kb. 400 eFt-ja. A bemutató során ezt a kiskamerát lehetett működés közben megnézni, melyhez rengeteg szemüveg állt rendelkezésre.
A végig nagy érdeklődéssel kísért előadás nagy érdeme az volt, hogy nem hallgatta el a rendszer - és egyáltalában a mai 3D-s technikák – hátrányait, illetve hiányosságait sem, sőt az előadó ezek megértését magyarázattal is segítette.
Végül szeretném elmondani, hogy az előadásról videó felvétel is készült, de mivel ennek és az utómunkálatoknak nincs meg az anyagi fedezete, ez sajnos nem hozzáférhető. Viszont a szerény lehetőségeket kihasználva készült hangfelvétel is. Az előadó hozzájárulásával a diák és a hangfelvétel hozzáférhető és így azt hiszem, hogy első alkalommal van lehetőség arra, hogy bárki ily módon az előadást utólag is meghallgathassa. Ez úton is kérik a rendezők a HTE vezetőségének segítségét ahhoz, hogy ez az anyag a honlapra felkerülhessen. Amennyiben van rá igény, a rendezők vállalják, hogy ilyen megoldással, meglehetősen kicsi ráfordítással (pl. kétcsatornás mikrofon és diktafon beszerzése a hozzászólások rögzíthetősége érdekében) máskor is elkészítik a hangfelvételt és az előadóktól elkérik a diákat.
Turányi Gábor