TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAPI RENDEZVÉNY CSONGRÁD MEGYÉBEN
2011. május 21-én a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület közös szervezésben emlékezett meg a Távközlés világnapjáról. Az ünnepségnek és az érdekes előadásokat tartalmazó szakmai fórumnak a Szegedi Informatika Történeti Múzeum adott otthont.
A szakmai Program első részében először Tóth László – a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány képviseletében – „Múltidéző” című előadásban ismertette, hogyan kezdődött és hogyan fejlődött a postai távközlés. Morse találmányával, a távíróval 1837-ben kezdődött, és hamar teret hódított. Szegeden a Puskás Tivadar által tervezett „központi csatolót” 1884. október 6-án helyezték üzembe, majd a technika fejlődésének és a történelem viharainak függvényében először manuális („LB”, „CB”), később automata kapcsolású telefonközpontok (7DU, CROSSBAR, TPV) szolgálták a város távközlését, először légvezetékes hálózaton keresztül, azután rézkábelek segítségével, majd megjelent az optika, a beszéden túl a szolgáltatások széles palettáját kínálva. Az Alapítvány fontos feladatának tartja a távközlés történetével kapcsolatos emlékek, tárgyak gyűjtését. Magyarországon Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Szentesen, Kiskunhalason és az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban található és látható távközlés- és postatörténeti gyűjtemény.
Kecskeméti Tibor mérnöktanár a „Generációváltás a mobil távközlésben” című előadásában részletesen ismertette az európai mobil távközlés fejlődését az 1G rendszerektől a 4G rendszerekig, a GSM rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit figyelembe véve a mobil adatátviteli technológiákat, az UMTS/3G technológia európai fejlődési fázisait, a 4G és 5G technológiákat, valamint a mobil távközléssel kapcsolatos jővőképet. Rendkívül érdekes volt az előadásban bemutatott demo, ami látványosan szemléltette az adathálózati sebességek alakulását a GPRS től az EDGE-en keresztül a HSDPA, HSUPA-ig. Jelenleg a 3G/UMTS rendszerek feljesztése lezárult és megkezdődött a negyedik generációs 4G/NGMN rendszerekhez vezető integrációs folyamat, a HSPA+ és az LTE technológiák bevezetésével.
Kálmán Miklós, a CSMMK Hírközlési és Informatikai Szakcsoport elnöke „Rendszerváltás a kommunikációban” című előadásában bemutatta a távközléshez kapcsolódó technológiák, így a vezetékes, a mobil hírközlés fejlődését, a televíziózás és az informatika fejlődését, valamint azok hatását a szolgáltatásokra, szolgáltatókra, a gazdasági életre, a társadalomra. Akik az elmúlt 20-30 évben, a technólógiai rendszerváltás időszakában a távközlés fejlesztésén dolgozhattak szerencsésnek mondhatják magukat, a vezetékes telefont és telexet jelentő távközlést, az analóg technikát leváltva közreműködhettek az új, digitális alapon kiépülő, mobillal és informatikával kombinált, IP bázison rohamosan fejlődő, a szolgáltatások és szolgáltatók széles választékát nyújtó e-világ kiépítésében.
Nem véletlen, hogy a „Távközlési Világnap” nem csak a távközlésről, hanem annak társadalmi hatásairól szól. Hiszen az információ a fejlődés alapja, amihez mindenkinek joga van, és az ahhoz való hozzáférést széles körben biztosítani kell, csökkentendő az úgynevezett digitális szakadékot. Az előzőek szellemében fogalmazza meg az ITU évről-évre aktuális üzenetét, idén a vidék felzárkóztatását célozza meg az infokommunikáció segítségével.
Szabó Tibor, az NMHH Kompetenciaközpont vezetője „Hírközlés-hatóság” című előadásában ismertette az NMHH szervezetét, valamint a Szegedi Információszolgáltatási és nyilvántartási kompetencia központ feladatait, kiemelve a fontosabb feladatokat:
- nyilvántartás területén az elektronikus hírközlési szolgáltatások minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló kormányrendeletben előírt adatok nyilvántartása, az építésfelügyeleti tevékenység, valamint az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzések nyilvántartása, a nyomtatott és elektronikus sajtótermékek nyilvántartásba vétele.
- feladata továbbá az információszolgáltatási közzétételi tevékenység, nyomvonalas hírközlési építmények engedélyezése és bejelentések nyilvántartásba vétele, valamint zavar elhárítási és piacfelügyeleti tevékenység.
Szél Zoltán a Magyar Telekom Műszaki Szolgáltatások Igazgatóság képviseletében, a legnagyobb magyar szolgáltató 2011 évi lakossági termékpalettájáról adott tájékoztatást. A lakosság számára TV (IPTV, KábelTV, SAT TV), Hang (PSTN, VOIP, VoCa), internet (DSL, Kábelnet, Optika), valamint szuperszerviz szolgáltatást nyújt. Egyedüliként „double triple play” szolgáltató, azaz mindhárom szolgáltatást vezetékes és vezeték nélküli technológián is nyújtja. Részletesen ismertetésre kerültek az egyes technológiák, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások, illetve az egyes szolgáltatások közötti technológiafüggő különbségek. A szuperszerviz megbízható megoldás számítógépes problémákra.
Szűcs Róbert, a Magyar Telekom Műszaki Szolgáltatások Igazgatóság osztályvezetője a Telekom gondolatait foglalta össze a „Kábel TV jelene és jövője” címmel. Az analóg TV, az első generációs TV, csak műsorszolgáltatást kínál, pazarló frekvencia felhasználással, korlátozott minőséggel. A második generációs digitális TV-nél már megjelentek a nem interaktív szolgáltatások, a frekvencia felhasználás optimálisabb, a minőség jelentősen jobb elődjénél. A harmadik generációt az IPTV jelenti, interaktív, egyedi és értéknövelt szolgáltatásokkal, optimálisabb frekvencia felhasználással, kiváló minőséggel. A rendelkezésre álló és jelenleg fejlesztett infrastruktúra előre vetíti a TV szolgáltatás rohamos fejlődését. 2015-től széles körben elérhető lesz az SD csatornák mellett 60 HD csatorna és 5 3D csatorna, 2020-tól várható a visszaszoruló SD csatornák mellett 80 HD és 20 3D csatorna. És mindez természetesen a hang és internet szolgáltatás mellett.
Vajna Zoltán a Magyar Televízió Szegedi stúdiójának műszaki vezetője hozzászólásában bemutatta a jelenlegi TV kép és hangrögzítési technikát és azok stúdió szintű feledolgozását. Bepillanthattunk a legkorszerűbb helyszíni közvetítések (olimpia, Európa és világbajnokság) műszaki hátterét adó közvetítő kocsik felépítésébe, fontosabb műszaki berendezéseinek a működésébe. Vázolta a korszerű digitális TV készülékek műszaki paramétereit és az általuk nyújtott szolgáltatások jellemzőit (HD, 2-8 stereó hang stb.), majd érdekességként röviden ismertette a jelenlegi 3D-s TV vevők fejlesztési megoldásait.
Forrai Imre, a MÁV képviseletében a vasúti távközlés múltjáról és jelenéről számolt be. Folyamatosan történik a vasúti hírközlési hálózat fejlesztése, modernizálása. Optikai hálózatok épülnek, IP rendszerek települnek és mindenki nagyon várja a régóta tervezett GSM-R hálózat kiépítését. Ez a rendszer teremti meg a bázisát annak az új hírközlési és forgalomirányítási rendszernek, ami korszerűségén túl megfelel az EU vasúttal szembeni elvárásainak.
Engedi Antal, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja „Tervező és szakértő mérnök” című előadásában bemutatta a Magyar Mérnöki Kamarát, a Csongrád megyei szervezetet. Részletesen ismertette a Kamara tevékenységét, feladatait. Tagok a tervezők és szakértők, számukra elbírálja és nyilvántartja szakmagyakorlási jogosultságot. Nyilvántartja a műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és beruházás bonyolító jogosultságokat. Részletesen ismertetésre került a mai építési beruházási folyamat, annak résztvevői, jogszabályi háttere. Az előadás második felében szó volt a távközlési hálózatos tervezői munka változásáról, a megrendelői hozzáállás változásáról, a hatósági kötelezettségekről. Cél a mérnöki munka elismertetése, annak színvonalának biztosítása.
Kerekes László, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Csongrád megyei elnöke vázolta a HTE működését, céljait. További szakmai rendezvényeket terveznek ebben az évben. Külön öröm, hogy ezeket a Mérnöki Kamarával közösen tehetik.
Dr. Bohus Mihály, a Szegedi Egyetem tanára tájékoztatást adott a Szegedi Egyetem informatikus és mérnök-informatikus képzéséről. Ezen képzésnek Szegeden nagy hagyománya van, minden erővel arra törekednek, hogy megfeleljenek ezeknek a „kötelezettségeknek”, és a végzős hallgatók továbbra is keresettek legyenek a munkaerő piacon.
A szakmai előadásokat követően és a szünetekben élénk beszélgetésekben folytatódott a dialógus az előadók és a résztvevők között. A szakmai előadásokon túl a „Távközlési Világnap” további hozadéka, hogy találkoztak a régió távközlésében korábban és jelenleg meghatározó szerepet betöltő kollégák, szakemberek. A program végén mindenki kedve és érdeklődése szerint tekinthette meg az informatikai múzeum hatalmas gyűjteményét.
A rendezők szemszögéből nézve nagyon örülünk, hogy rendezvényünk ilyen színvonalasra sikeredett és hogy ilyen sok érdekes és értékes előadásnak, szakmai hozzászólásnak adhattunk teret, lehetőséget, olyannyira, hogy a szakmai beszélgetések, a tervezettől eltérően a késő délutánba csúsztak. Jövőre folytatjuk! A HTE és Mérnöki Kamara közösen.
Kálmán Miklós,
CSMMK Hírközlési és Informatikai Tagozat elnöke,
Kerekes László,
HTE Csongrád Megyei elnöke