SZAKMAI ÉRTÉKELÉS A 14. „PROJEKTMENEDZSMENT A GAZDASÁGBAN” FÓRUMRÓL
A projektmenedzsment szakma egész világon történő fejlődésének hatásai a hazai gazdasági-üzleti-tudományos életben is jól nyomon követhetők. A módszertanok kidolgozását a projektmenedzsment folyamatok vállalati folyamatokba illesztése, a projekt irodák szerepének növekedése, a projektmenedzsment kompetencia modellek kidolgozásának igény növekedése, a projekt szponzorok és a projektmenedzser képzési igényének fokozódása, a belső- és külső/nemzetközi minősítések jelentőségének növekedése, az emberi tényezők hangsúlyos kezelése követi. Az országos jelentőségű kormányzati fejlesztésekben is egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyságot eredményező projektmenedzsment kompetencia. Mindezen tendenciák – amik a Fórum előadásaiból is jól követhetők voltak – azt mutatják, hogy a projektmenedzsment szakmává fejlődése folytatódik, hiszen a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség fokozásához nélkülözhetetlen a projektmenedzsment támogatás.
Nehéz gazdasági helyzetben az eszközök szűkösebben, ugyanakkor az eredmény nélkülözhetetlenebb. Ugyanakkor a projektmenedzsereknek mindent el kell követniük a kompetenciájuk növelése érdekében, keresniük kell az új módszereket, eszközöket, hogy projektjeiket még sikeresebben tudják vezetni. Az első dolog amit egy körültekintő projektmenedzser tehet, hogy szakmai kapcsolatokat épít (hálózat építés/networking), tapasztalatok szerez, tanul és személyes professzionalizmusát bemutatja. Mindezekre jelen Fórum is jó lehetőségeket kínált, amit a projektmenedzserek felismertek és a korábbi éveknél aktívabban vettek részt a Fórum munkájában.
A tizennegyedik alkalommal megrendezésre kerülő Fórum kiemelt figyelmet fordított
- az Európa Uniós- és állami finanszírozású országos jelentőségű projektek projektmenedzsment specialitásainak és lehetőségeinek bemutatására,
- a globális- és multikultúrális projektek kihívásainak és legjobb megoldásainak megismertetésre, különös tekintettel Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek tapasztalataira, az együttműködés munka kulturális kérdéseire
- az építőipar projektmenedzsment szervezésének kritikus kérdéseire, a legjobb gyakorlat alkalmazható eszközeinek és módszereinek bemutatására.
Az elhangzó előadásokban az infokommunikációs projekt tapasztalatok mellett más szakmák (pl.: közigazgatás, közszolgáltatás, építőipar) legjobb gyakorlatának megismerésére is lehetőség kínálkozott. Ennek megfelelően a villamosenergia ipar, egy önkormányzat, egy megyei vízmű projektmenedzsment gyakorlata és eredményei is bemutatásra kerültek.
A projektmenedzsment elismerten kulcstényezője a változásoknak, az üzleti sikereknek. A projektek mégsem érik el sok esetben a kitűzött céljaikat. A világban bekövetkező változások (élesedő verseny, összetett rendszerek gyors megvalósítási igénye, környezet alacsony stabilitása, jelentős kockázatok, civil szerveződések/klub, egyház,egyesület/, innováció) a komplex feladatok megoldásában korábban nem látott gyorsaságot, hatékonyságot, ellenőrizhetőséget igényelnek, ami a klasszikus projektmenedzsment módszertan és gondolkodás továbbfejlesztését is igényli. Mindezen problémák feloldására „Projektek előkészítése” címmel szerveződött szekció, ahol megoldásokat kerültek bemutatásra projekt portfoliómenedzsmentre, komplex projektek előkészítésére, projekt kontrollingra, kockázatokat is figyelembe vevő gördülő tervezésre.
Jelenlegi Fórum programja szakmai témáinak korszerűségével megfelelt a nemzetközi szakmai gyakorlatnak. A Fórum foglalkozott
- a projekt finanszírozás hazai legjobb gyakorlat eredményeivel
- a különböző projektmenedzsment szervezeti formák összehasonlításával, figyelmet felhívva a projekt típusokhoz illesztett szervezeti felépítések választására
- a projektek sikerességét meghatározó egyéni-, csoport- és vállalati kompetenciák hierarchikus rendszerével, bemutatva a kompetencia fejlesztések néhány megoldását és rámutatva a kompetencia fejlesztés egyszemélyi felelősségére
- projektmenedzsment modellekkel, a szakmaiság kritériumainak vizsgálatával
- a projekt siker kritériumok megfogalmazásának összetettségéről, a siker érdekében alkalmazható módszerekről, eszközökről, hatékony kommunikációról
- a korszerű projekt- és portfoliómenedzsment vállalati működést elősegítő gyakorlat bevezetés kritikus kérdéseivel, a bevezetés hatékonyság növelési lehetőségeiről
- a projektmenedzsmentet támogató új módszertanok és eszközök (EVM, agilitás, tervező eszközök) bemutatásával,
- érdekes projektmenedzsmentet érintő emberi erőforrás menedzsment megoldásokról (virtuális csoport munka lehetőségeiről, hatékony csapatépítés fejlesztésről, generációs különbségek figyelembevételéről a projektekben )
A 14. Fórumon 28 vállalat szakértői 30 előadást tartottak. A Fórum szakmai előadásainak sorát a hagyományoknak megfelelően „AZ ÉV PROJEKTMENEDZSERE” előadása nyitott meg. A díjat 2010 novemberében Tuscher Béla a Magyar Nemzeti Bank projektmenedzsere nyerte, aki sokoldalú projektmenedzseri tapasztalatokkal és nemzetközi minősítéssel rendelkezik. Tuscher Béla szakmai karrierje során, hazai és nemzetközi vállalati környezetben, nagy beruházások, szoftver fejlesztések, informatikai rendszer integrációk, hálózat felügyeleti rendszer kialakítások projektjét vezette sikerre. A díjpályázatban Tuscher Béla projektmenedzseri kompetenciáját a Magyar Nemzeti Bank számítástechnikai infrastruktúrájának költöztetését végző, általa vezetett, két éves projekt tapasztalatain keresztül mutatta be. A projekt komplexitását és stratégiai jelentőségét az mutatja, hogy érintette országunk kritikus fizetési rendszer szolgáltatásait. Összességében a projektnek 600-nál több informatikai alkalmazás folyamatos működése mellett kellett megvalósulnia. A projekt közvetlen, szoros tervezett költségvetése 1 MdFt volt. Tuscher Béla előadásában tapasztalatai alapján ajánlásokat fogalmazott meg. Kiemelten fontosnak tartotta a tervezést (kellő részletesség, jó módszertan, kapcsolódó projektek tekintetbe vétele, tartalék terv készítés), a mérhető kritériumokon alapuló jó szponzor kapcsolatot, a kommunikációs terv-, kockázat menedzsment- és a megfelelő motiváció rendszer meglétét.
A Fórum első plenáris szekciója az Európa Uniós- és állami finanszírozású országos jelentőségű projektek specialitásait és jövőbeli lehetőségeit mutatta be. Bemutatásra került a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt operatív programokból a hazai fejlesztőket, gyártókat és tanácsadókat leginkább érintők. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) az európai kiemelt informatikai pályázatok alapján induló projektek gazdája. Tevékenységük a pályáztatástól, a projektek adminisztrációs és pénzügyi támogatásán át a minőségbiztosításig terjed. Legfontosabb feladatuknak a pályázatok jövőbeli egyszerűsítését, átláthatóságát és ezen keresztül gyorsítását tartják. Az államigazgatási projektek száma és keretösszege a válság ellenére 2008 óta folyamatosan nő. A 2008-as adatok alapján megállapítható, hogy a finanszírozott informatikai projektek 35%-a eszközbeszerzésre, 30%-a szoftverek vásárlása, 19,4%-a hálózat fejlesztésre és üzemeltetésre vonatkozott. A napjainkban is kiemelt hangsúlyt kapó, EU-ban is egyedülálló e-közigazgatás programban (EKOP) 2013-ig 107 MdFt áll rendelkezésre. A program lebonyolítási rendszerének korszerűsítése folyamatban van. A programban való részvétel a pályázóktól projektmenedzsment- és közigazgatási ismereteket egyaránt igényel.
A szekcióban ismertetésre került a Kopint-Datorg által végrehajtott, állami intézményeket infokom infrastruktúrával (pl.: zártcélú hálózattal) és szolgáltatásokkal ellátó, vállalat konszolidáció (KSZF és KekKH összevonása). A projektként végrehajtott egyesítést rendkívül alapos előkészítés előzte meg, amit projektmenedzsment módszertan alkalmazásával végrehajtott projekt vitt sikerre.
A Fórum másik kiemelt szekciója a globális- és multikultúrális projektek kihívásait és legjobb megoldásait vizsgálta. A globális világgazdaság meghatározó kínai (ZTE), norvég (TELENOR), indiai (WIPRO), svéd (ERICSSON), osztrák (QUALYSOFT) vállalati szakértői magyarországi projektmenedzsment tapasztalataik mellett a globális világ projektmenedzsment trendjeit, jól használható módszereit is bemutatták, ami nagy segítséget jelenthet a jövőbeli nemzetközi együttműködések hatékonyabbá tételében, A munka kultúra nagy hatással van a projektben dolgozó szakemberekre és így nagymértékben befolyásolja a projekt sikerét.
G. Rai (Wipro) előadásában összehasonlította az USA, EU, Dél-kelet Ázsia és Magyarország projektmenedzsment gyakorlatának meghatározó elemeit (módszertan, becslés, döntés, tervezés, szponzori tevékenység, szabványok). A jövőbeli trendek közül kiemelésre került projektek komplexitásának növekedése, a virtualizáció (regionális szétszórtság miatti) fokozódása, az online hálózati kapcsolatok (pl.: Twitter, LinkedIn) és videokonferenciák terjedése, a támogató eszközök és intézmények (pl.: projekt iroda) növekvő szerepe, a tevékenységek/eljárások szabványosításának fejlődése, a gyors akció csapatok (kaizen és agile módszertanokra építve) kialakításának igénye, a munka ismétléseket kiküszöbölő fejlett szimulációk alkalmazása, az emberek és csapatok motivációjának (elsősorban a munka érdekességéből és a tanulás lehetőségéből eredő belső motivációnak) fokozott figyelembevétele.
Bemutatásra kerül az éppen 100 éve Magyarországon jelen levő Ericsson vállalat legnagyobb magyarországi K+F központjának tudás intenzív, egyetemekkel és hazai kutató intézetetekkel való együttműködése, ami jelentős versenyelőnyt jelent a multinacionális vállalat számára. Az 1100 mérnököt (közte 100 PhD-el rendelkező szakember) foglalkoztató kutató központ nemzetközi feladatai mellett a hazai országos jelentőségű kutatási programoknak is aktív résztvevője. A kutató központ munkája intenzíven igényli a projektmenedzsment alkalmazását, különös tekintettel a területi szétszórtságra és kulturális különbségekre.
Oros Péter (Qualysoft) egy európai vállalat csoport kulturális különbségeket áthidaló, országhatárokon átnyúló, hatékony szoftver fejlesztési módszerét (near-shore) mutatta be. Ez az új módszertan kiküszöböli az off-shore távolságokból és kulturális különbségekből eredő kommunikációs problémáit, az időeltolódás nehézségeit, ugyanis a near-shore ugyan országhatárokon való átlépést feltételez, de földrajzilag a közeli régiókat jelenti, ahol a távolságok csökkenése mellett a kulturális különbségek is kisebbek. A near-shore fejlesztési projektek szervezetileg is egyedi megoldást alkalmaznak. Az ügyfél fejlesztési csapatába integrálódik egy szállítói fejlesztő csapat, ami a feladat megértését, a munka folyamatok egyeztetését közvetlen kapcsolatú kommunikációval jó elő tudja segíteni.
A Telenor teljes hálózatának modernizációját kínaiakkal közös projektben valósítja meg. Ennek az együttműködésnek a tapasztalatai, tanulságok megfogalmazásával kerültek egy előadásban bemutatásra. A nagyon komplex projekt megvalósítása rámutatott a feladatokhoz egyértelműen hozzárendelt felelősök jelentőségére, a projekt készültség állandó követésére, a három havonta Kínából érkező új szakértők felkészültségének, projekt tájékozottságának ellenőrzésére.
A Fórum külön szekciókat szentelt az építőipari projektek kritikus kérdéseinek, építőiparban alkalmazható módszerek bemutatására. A rendkívül komplex beruházási projektet jelentő építőipari megvalósítások évek óta jelzik, hogy a felelősségek ezen a területen nem tisztázottak egyértelműen. A hatósági jogszabályok alapján az építtetők, szakmai hiányosságaik miatt, teljeskörű felelőségüknek nem tudnak megfelelni, ugyanakkor a szakmai felelősséget szakértőikre szabályozási hiányosságok miatt nem tudják átruházni. A szekció nagy tapasztalatú szakemberek előadásai alapján javaslatokat dolgozott ki a felelősség rendszer használható szerkezetére. A szekcióban az építőipar projektjeiben használt legjobb gyakorlatok közül a költség elemzésére (EVM), költség optimalizálásra és kockázat kezelés mutattak példákat az előadó szakemberek.
A Fórum programjának fontos részét képezte, a hagyományoknak megfelelően, a „projektmenedzsment hazai helyzete” kérdőív eredményeinek feldolgozása (részletes eredmény-tanulmány a Fórum elektronikus kiadványában megtalálható). A hazai projektmenedzsment szakmai képviselői által kitöltött (58 visszaküldött) kérdőív alapján vizsgálatra került a hazai projektek üzleti kilátásai 2011-re. A kérdőíves kutatás elemzését Török Gábor szociológus végezte el. Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy projektek szám-, komplexitás-, létszám- várakozása lényegesen pozitívabb, mint az előző évben volt. A felmérés fontos célkitűzése volt a tudásmunka és tudásmenedzsment elterjedtségének meghatározása, annak vizsgálata, hogy a kérdőív kitöltők milyen arányban tartják a projektmenedzsmentet tudásmunkának. A tudásmunkás kifejezéssel a kitöltők 60%-a találkozott. A tudásmunka lényegét értőnek 50% mondta magát. A megkérdezettek 34%-a a projekt csapat tagjait tudásmunkásnak tartják, 62% szerint ez csak részben igaz. A tudásmenedzsment kifejezéssel a kérdőívet kitöltők 97%-a találkozott. A projektmenedzsment munka tevékenységeinek besorolása (1 egyáltalán nem lényege – 5 nélkülözhetetlen tevékenység) : internet jártasság/ tudatos információ keresés 4.2, idegen nyelv tudás 4.0, számítógép használat 4.0, speciális alkalmazások/vállalat irányítás, adatbányászat/ ismerete 3.6, mély informatikai technológia ismeret 2.4. A felmérés vizsgálta a projekt siker összetevőinek prioritás sorrendjét (1-5 skálán). A know-why/okok, összefüggések ismerete/ 4.5-ös besorolással a legfontosabbnak tartott, a know-what/tények/ 4.4, know-how/kapcsolatok/ 4.4, know-how/módszertan/ 4.2 besorolást kapott. A kutatás fontos kérdése volt a rejtett/tacit tudás és a nyílt/explicit tudás aránya a projektmenedzsment sikerében. A kutatás fontos eredménye, hogy a kevés projektmenedzsment tapasztalattal rendelkezők a nyílt/explicit tudást, míg a szenior menedzserek a rejtett/tacit tudást tartják fontosabbnak. Az is megfigyelhető eredménye a kutatásnak, hogy a kérdőívet kitöltő szakemberek a kis projekteknél és a kevesebb tagot foglalkoztató projekteknél a nyílt/explicit tudás a fontosabb, míg a nagyobb, komplexebb, több embert foglalkoztató projekteknél a rejtett/tacit tudás szerepe a meghatározó.
A résztvevők az idén is megválasztották a Fórum legjobb előadóját, aki ez évben Galambos Sándor igazgató (Nyírségvíz) lett, aki egy közszolgáltató vállalat sikeres munkatárs ösztönzési rendszerét mutatta, ami hatékonyságot és versenyképességet, a projektek sikerességét hozza a vállalat működésébe.
A Fórum résztvevői kérdőív kitöltéssel mondták el menedzseri érdeklődésük legfontosabb területeit, projektmenedzsment ismereteik megszerzésének forrásait, a Fórum megrendezésével kapcsolatos véleményeiket és jövőbeli elvárásaikat. Összesítve megállapítható, hogy a Fórum a kapcsolatépítés mellett jelentős tapasztalatokat adott a résztvevőknek a projektmenedzseri munkához. Ebben az évben (zárójelben a tavalyi adatok) a résztvevők nagy része gyakorlati munka 82%(76%) és önképzés során 64%(51%) szerezte projektmenedzseri tudását, de minden válaszadó más formában is szerzett ismereteket és gyűjtött tapasztalatokat /egyetemi képzés : 42%(38%), vezetőképzés 44%(50%). A részvevők 84%-a (88%) projektmenedzseri-, 15% (24%) IB tagsági-, 16 % (9,5%) IB elnöki gyakorlattal rendelkezett. A résztvevők cégeinek 75%-ánál(71%) létezik írásos PM eljárásrend. A kérdőívre választ adók 58% (60%)-a szerint az előadások színvonala jó, 35% (31%) szerint kimagaslóan jó volt (1-5-ig osztályozva az így elért 4,3-as osztályzat a korábbi évekhez képest további javulást jelent). 47% (55 %) szerint az előadások témája aktuális, míg 38% (33%) szerint rendkívül aktuális volt (az elért osztályzat 4,23). A válaszadók 74% (84%)-a az előadásokat tartalmazó - első ízben csak elektronikusan hozzáférhető - kiadványt hasznosnak tartotta. A Fórum technikai lebonyolítását az átlagosnál jobbnak gondolta a válaszadók 84% (93%)-a. A kérdőívet kitöltök 67% (50%)-a a Fórumon tartott előadást jó marketing eszköznek gondolja, a szponzorációt eredményesnek gondolók százaléka 52% (48%). A felmérés összegzéseként megállapítható, hogy a résztvevők az előadások és a kiadvány színvonalát nagyon jónak tartották, ami azt mutatja, hogy a projektmenedzsment kultúra fejlődése vitathatatlan.
Az 1998-ban indult Fórum több éves dinamikus létszám növekedése 2002-re megállt (240 fő). 2003-ban jelentős visszaesés következett be, amit 2005-ben sikerült megállítani és stabilizálni 2009-ig (120 fő). 2010-ben visszaesés következett be a részvételben : 46 cég képviseletében 103 résztvevője volt a Fórumnak. 2011-ben lassú javulást indult el 57 cég 120 résztvevőjével. A projektmenedzsment szakma minden jelentősebb szervezete (FÖVOSZ-IPMA, IVSZ, PMI Budapest Magyar Tagozat, PMSZ, HTE PM Szo) támogatta a Fórumot, ami a Fórum országos ismertségét növelte. Az MFOR.HU portállal való megállapodás keretében a portál segített a projektmenedzsment szakma kérdőíves felmérésének lebonyolításában. Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2011-ben, a margitszigeti Thermal Hotel-ben megrendezett 14. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum szakmailag sikeresnek tekinthető.
A FÓRUM támogatói a szakmai közélet legkülönbözőbb szereplői közül kerültek ki (15 vállalat/intézmény). Az elektronikai gyártókat az Ericsson Magyarország és a Legrand Magyarország, a konzultánsokat a Project Control Expert, a Pro-COMpass, a Provice, és a Ráció-Net , a távközlési és informatikai gyártókat és rendszerintegrátorokat az IQSYS, a Nokia Siemens Networks és a QUALYSOFT, a távközlési szolgáltatókat a Kopint-Datorg, a Magyar Telekom, a Telenor, a médiát az MFOR.HU, a marketing kommunikációs cégeket a MátrixConsulting az államigazgatást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) képviselte. A támogatók a saját PR-jük fejlesztése mellett a szakmai közösség fejlesztését is fontos célnak tekintették, amit megerősítettek színvonalas szakmai részvételükkel.
Dr. Prónay Gábor, Szervező Bizottsági elnök