A november 21-én meghirdetett terv szerint a technológiai vállalatok és az állami kutatóintézetek egyesíthetik a kutatásfejlesztésre fordított befektetéseit, és ezekhez az összegekhez az EU és a tagállamok is hozzájárulnak. A közös projektek Joint Technology Initiatives, azaz Közös Technológiai Kezdeményezések (JTI-k) néven futnak. A JTI-k önálló jogi személyiségként működhetnek, és megalakulásukkal az EU azt reméli, hogy a régióban jelenleg töredezett K+F finanszírozások több nagyobb projektben egyesülhetnek, ezáltal a kutatók hatékonyabban használhatják majd fel az összegeket.
Az első JTI már létrejött, Artemis néven beágyazott rendszerekre összpontosít. EU-statisztikák szerint az európai vállalatok évente 15-20 milliárd eurót fordítanak ennek a területnek a kutatására. A tervek szerint az Artemis 2008-ban indul, és hét éven át évi 3 milliárd euróból gazdálkodik, ennek több mint fele a magánszférából érkezik majd. Több európai cég jelezte, hogy csatlakozna a projekthez, így például a DaimlerChrysler, a Nokia és a Philips is. Egy másik készülő JTI nanoelektronikára koncentrál, és Eniac néven fut majd.
Az EU 2013-ig 9 milliárd eurót különített el JTI-k támogatására. Elsősorban az olyan területeket fejlesztik majd, ahol az európai cégek már erősek és versenyképesek, például a távközlést, az elektronikát, a foton-kutatást, és a szoftverfejlesztést.
Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan spamellenes hadjáratot indított, miután vonatkozó felmérésük szerint az uniós email-forgalom 85 százalékát teszik ki a kéretlen levelek. Viviane Reding, az EU Informatikai és Médiaügyi biztosa szerint elérkezett az ideje, hogy a problémát politikai szinten is komolyan vegyék. Példaként a holland kormányt említette, mely a spam-ellenes tevékenységéről ismert OPTA-t 570 ezer euró értékű felszereléssel segítette, és már komoly eredményeket is felmutathat: az országban több, mint 80 százalékkal csökkent a spamtermés.
Reding ha anyagi támogatást egyelőre nem is, törvényhozói segítséget mindenképpen ígér a holland mintát követő tagországoknak. Ez abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a világ jelenlegi legnagyobb spamforrása az Egyesült Államok, mely az EU-s spamforgalom negyedéért felelős; az Unió védőszárnyai alatt lassan beinduló szoftverfejlesztési programok, valamint az USA-t ezen a téren legjelentősebben reprezentáló vállalattal, a Microsofttal kapcsolatos uniós jogi polémia fényében az ígért törvényi szabályozás újabb konfliktusforrásnak ígérkezik.
Computerworld 2006. 11. 28