A szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését, a minőség javulását, a hozzáadott érték növelését, valamint a költségek csökkentését várják leginkább a tudásmenedzsment (tm) alkalmazásától a hazai vállalatok – írja a Világgazdaság.
A KPMG-BME Akadémia és a veszprémi Pannon Egyetem szervezési és vezetési tanszéke közös felméréséből kiderült, hogy a cégek átlagosan árbevételük alig két százalékát fordítják a tudásmenedzsment fejlesztésére, azaz még jelentős a különbség a tm fontosságának felismerése és a gyakorlati lépések között. A cégek azonban elismerik, hogy a tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen annak integrálása a napi munkába, a munkatársak motiválása, a tudás megosztása és új tudás létrehozása. A 130 szervezetet feltérképező júniusi adatgyűjtés azt vizsgálta, hol tartanak a hazai vállalatok a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában.
Kiderült, hogy bár átfogó, összehangolt stratégiája még viszonylag keveseknek van, alig akad olyan cég, amelyik ne tett volna már lépéseket a tudásmenedzsment-programokban rejlő értékek kiaknázására. A tudásmenedzsment terjedésének legfőbb akadálya a megkérdezettek szerint, hogy „nem ismerik annak előnyeit”, „nincs idő a tudás megosztására”, „nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz”.
A válaszadók nem tekintik komoly problémának a cégüknél rendelkezésre álló kutatás-fejlesztés alacsony költségvetését, nem gondolják úgy, hogy nincs elég tudás a szervezetben, és nem a technológiát okolják a nehézségekért. Míg nálunk a tudás hosszú távú menedzselésének fő feltételeként a munkaerő motiválását, a tm munkafolyamatokba való integrálását tekintik, addig a nemzetközi felmérésben az „üzleti előnyök prezentálása” szerepelt legfontosabb szempontként.
Origo 2006. 11. 24.