INTERNET A szélessávú ügyfelek száma 1,5 év alatt megduplázható
Magyarországon 2006 decemberében a szélessávú internet kapcsolatok száma elérte az egymilliót, ami a következő egy-másfél évben megduplázható – mondta Papp István, a Cisco regionális igazgatója a budapesti sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az utóbbi időben megnőtt a 40-50 éves korosztály regisztrációja a web-en, ami azért fontos, mert az ide tartozók jelentős vásárlók lehetnek az interneten is.
A decemberi előfizetői szám 25 százalékkal haladja meg a hat hónappal korábbi, és 55 százalékkal az egy évvel azelőtti adatot: ezen belül 28 százalékkal, 476.600-ról 611.000-re nőtt az xDSL,
21 százalékkal, 307.200-ról 373.000-re a kábel-internet, 7 százalékkal 8.800-ról 9.040-re a fix vezeték nélküli és 5 százalékkal, 8.030-ról 8.450-re az egyéb szélessávú kapcsolatok száma.
Az igazgató elmondta: az IDC és a Cisco közös felmérése alátámasztja azt, hogy a szélessávú internet napjainkra a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eszköze, elterjedtsége pedig a gazdaság fejlettségének egyik legjellemzőbb mutatója lett.
A Cisco Broadband Barométer második kutatásának bemutatójához kapcsolódóan Papp István ismertette a World Economic Fórum felmérését is. A 2007 márciusi adatok szerint a kutatásban résztvevő 122 ország közül Magyarország 5 helyet előre lépve a 33. helyet foglalja el, az európai rangsorban pedig a 17. helyen áll, többek között Csehországot, Olaszországot, Horvátországot, Törökországot és Lengyelországot megelőzve.
Hozzátette: az ország helyzete a régióban kedvező, mégis érdemes figyelmet fordítani a kutatás három al-indexére, amely a környezet, a felkészültség és a felhasználás szintjét méri. Ezek tekintetében a 28., a 34., illetve a 40. helyet foglalja el Magyarország, ami arra utal, hogy bár az eszközök rendelkezésre állnak, az alkalmazások, a szolgáltatások és a tartalmak terén ehhez képest már nagyobb a lemaradás, a felhasználást tekintve pedig még kedvezőtlenebb a helyzet.
A World Economic Forum felmérésére hivatkozva Papp Isván kifejtette: mindebből egyértelműen látszik, hogy az infrastruktúra megléte önmagában nem elegendő az internet nyújtotta előnyök eléréséhez, a tartalmak és szolgáltatások tudatos és dinamikus fejlesztésére is szükség van, a lakosságot és a szervezeteket pedig meg kell tanítani ezek használatára.
A Cisco Broadband Barométert ismertetve Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója elmondta: a felmérés Magyarország mellett a régió több országában, köztük Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban is méri a szélessávú internet elterjedtségét.
A kutatás szerint a szélessávú internet robbanásszerű terjedésével párhuzamosan a magyar piacon drasztikusan csökken a mára elavultnak számító kapcsolt vonali hozzáférések száma, ami tavaly a második félévben 176 ezerről 83 ezerre eset vissza. Eközben a szélessávú internet elterjedtsége a háztartások körében 16 százalékról 20 százalékra emelkedett, ez azonban még elmarad az ugyanebben az időszakban mért 38 százalékos európai átlagtól.
A barométer szerint az összes magyar vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége a 2006. év második negyedévi 39 százalékról a negyedik negyedév végére 47 százalékra nőtt. A bővülés elsősorban a kisvállalkozásoknak köszönhető, tekintettel a közép- és nagyvállalati piac telítettségére.
A kutatás szerint az összes szélessávú technológiát tekintve a lakosság arányában mért elterjedtségben az országok között Magyarország vezeti a mezőnyt 10 százalékkal, majd Lengyelország következik 8,4 százalékkal. A harmadik Csehország 7,5 százalékkal. Oroszország 2,1 százalékos, míg Ukrajna 0,7 százalékos arányt mondhat magáénak.
Ugyanezeket az országokat tekintve a háztartások átlagos szélessávú internet-ellátottsága terén szintén Magyarország vezet, a hat hónap alatt mért 25 százalékos növekedést követően 20,7 százalékkal. Ugyanebben az időszakban a kapcsolatok aránya Lengyelországban 16,5 százalékról 20,1 százalékra, Csehországban 12,7 százalékról 15,8 százalékra, míg Oroszországban 2,1 százalékról 3,3 százalékra emelkedett. A bővülés üteme Oroszországot leszámítva mindenhol 20-25 százalék között mozgott, azaz jelentős előnyre a régióban senki nem tett szert. Az alacsony szintről induló Oroszországban 50 százalék körüli volt a növekedés üteme – mondta az IDC igazgatója.
A sávszélesség kapcsán elhangzott: az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország a másodpercenként a 800 kilóbites átlaggal egyelőre messze lemarad a 4 megabites európai átlagtól. Tom Schwieters hozzátette: igaz, a mért időszakot követően, 2007 elején több szolgáltató bejelentette, hogy még az idén megteremti ügyfelei számára a gyorsabb internet-hozzáférés lehetőségét, ami nagyban hozzájárulhat e mérőszám javulásához.
A versenykörnyezetről az IDC igazgatója elmondta: a három vezető szolgáltató, a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel az előfizetések 70 százalékán osztozott 2006 negyedik negyedévében. Együttes piaci részesedésük 2006 második negyedévében még csak 66 százalék volt.
A kutatásból kiderül az is, hogy a kormányzati intézmények internetes ellátottsága magas, de még mindig van néhány vidéki kormányzati szerv, amely nem rendelkezik szélessávú kapcsolattal.
A trendekről Tom Schwieters közölte: nő a verseny az előfizetőkért, ami szélesíti a választékot, csökkentheti az árakat, javíthatja a szolgáltatások minőségét és növelheti a lefedettséget. Az alternatív hálózatok kiépülésével nő a lefedettség a kis településeken és változatosabbá válik a technológiai kínálat. Az állami támogatás szerepe továbbra is fontos marad, növekszik az önkormányzati fenntartású hálózatok száma, és terjednek az e-kormányzati megoldások.
MTI 2007. 04. 25