IBM: Adattárolás egyetlen atomban
Az IBM két jelentős nanotechnológiai áttörést jelentett be, amelyek révén akár egyetlen atomban is tárolható információ, illetve molekulákból álló kapcsolók építhetők össze áramkörökké.
Adattárolás egy atomban
A cég kutatói mindazonáltal óvatosságra intenek, szerintük még legalább egy évtizednek kell eltelnie addig, mire a technológiák kereskedelmi forgalomba kerülhet. Mindazonáltal ha ez megvalósul, akár egy iPod-méretű készüléken eltárolható lesz a YouTube összes videója – mondta Cyrus Hirjibehedin, az IBM kutatója. Másfelől az áttörések lehetővé teszik majd olyan miniatűr áramkörök létrehozását, amelyek a jelenleginél sokkal kisebb készülékek megépítését teszi lehetővé: egy processzor alig lesz nagyobb mint egy porszem.A Science tudományos lapban most megjelent cikkükben az IBM kutatói leírják, hogyan sikerült az abszolút nulla fok fölött fél fokkal egy pásztázó alagútmikroszkóp (amely egyébként szintén IBM-találmány, kiötlőit 1986-ban fizikai Nobel-díjjal tüntették ki) megmérni egyes vasatomok mágneses anizotrópiájának orientációját és erősségét. Korábban még soha, senkinek nem sikerült ezt a tulajdonságot egyetlen atomnál megmérni, csak több millió atomból álló csoportokon. Az anizotrópia arra utal, hogy az atom mennyire hajlandó a mágneses orientációját megtartani, az orientációtól függően az atomok jelenthetik a digitális 1-et és 0-t. Andreas Heinrich, az IBM tudósa szerint ez jelentős előrelépés abba az irányba, hogy végül egyetlen atomban tudjanak adatokat tárolni.
Kapcsoló egy molekulából
A második áttörés, amelyet a Nagy Kék zürichi laboratóriumának dolgozói értek el, szintén atomfizikai természetű: egy olyan molekuláris kapcsolót építettek, amely anélkül tudja változtatni az állapotát, hogy a molekula külső burka megváltozna. Az IBM-nek már korábban is sikerült ilyen molekuláris kapcsolókat létrehoznia, azonban azok az állapotváltozáskor megváltoztatták alakjukat, ami lehetetlenné tette, hogy más molekulákkal kapcsolják össze őket. A mostani áttörés elméletileg lehetővé teszi, hogy a molekuláris kapcsolókat más kapcsolókkal építsék össze, és így akár egész hálózatot létrehozva. A tudósok szerint ez az első lépés afelé, hogy akár a CMOS áramköröket leváltó molekuláris áramkörök jelenhessenek meg. A sors fura fintora, hogy a zürichi csapat lényegében teljesen véletlenül fedezte fel ezt a jelenséget, miközben a molekuláris vibrációkat tanulmányozták. Az iparágban általánosan elterjedt nézet, hogy a fizikai korlátok miatt a jelenlegi, CMOS-alapú integrált áramköröknek már csak pár éve, legfeljebb egy évtizede van hátra, ezért ideje olyan új technológiákat keresni, amelyek leválthatják az 1960-as években kidolgozott eljárással készült chipeket. Az egyik ilyen irányzat a moduláris molekuláris logika. HWSW 2007. 08. 31.