Internet
Nőtt a szélessávú előfizetések száma
2007 augusztusában az előző hónapokban várt növekedési ütemhez hasonlóan ismét közel két százalékkal nőtt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) gyorsjelentésében szereplő szolgáltatók szélessávú internet-előfizetéseinek száma.
A négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató ügyfeleinek a száma augusztusban 2,57 százalékkal, közel 367 ezerre növekedett, míg a hagyományos telefonvonalon szélessávú ADSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma augusztusban 1,31 százalékkal 703 ezerre emelkedett, a július végi 694 ezerről.
Az öt egykori monopolszolgáltató (Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom és Monortel), a vezető alternatív szolgáltatók (PanTel, Tele2, GTS Datanet, eTel) és a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok (UPC, T-Kábel, Fibernet, DIGI) önkéntes adatközlésére épülő gyorsjelentés szerint a szélessávú hozzáférések száma augusztus végén 1 millió 70 ezer volt, az egy hónappal korábbi 1 millió 52 ezer után.
A jelentésben szereplő négy legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató részesedése a teljes kábelmodemes piacon 75-80 százalék körüli, így – a vezeték nélküli hozzáféréseket nem számolva – a teljes magyarországi szélessávú előfizetői tábor közel 1,2 milliós.
Augusztusban tovább folytatódott a bekapcsolt vezetékestelefon-vonalak számának csökkenése. A vonalak száma közel 10 ezerrel 3 millió 283 ezerre csökkent, ennek megfelelően a 100 lakosra jutó hangátviteli csatornák száma az előző havi 32,75-ről 32,66-ra változott. A háztartások telefonellátottságának aránya is csökkent, a július végi 65,41 százalékról 64,99 százalékra.
A kezdeményezett hívások időtartama augusztusban 641 millió perc volt, 0,92 százalékkal elmaradva a júliusi értéktől. Csökkent az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama is, ez júliusban 196,3 perc, augusztusban 195,1 perc volt. A kezdeményezett hívások átlagos időtartama ugyanakkor maradt 3,02 perc.
A közvetítőválasztást igénybevevők száma az előző hónaphoz képest 15 ezerrel 836 ezerre nőtt. Az előfizetők a hívásaikat a júliusi 12,84 százalék után augusztusban 13 százalékban kezdeményezték közvetítőválasztáson keresztül és az előző havival megegyezően 83 millió percet telefonáltak ezen a módon.
Augusztusban az előfizetők 4 516, az idei évben eddig összesen 44 339 földrajzi számot hordoztak, így a hónap végére a számhordozhatóság 2004. január elsejei bevezetése óta hordozott vezetékes számok száma 217 514-re emelkedett.
Éveken belül elfogynak a netcímek
A világháló atyjaként számon tartott Vint Cerf szerint az internetszolgáltatóknak mihamarabb be kell vezetniük a netes címek új rendszerét, mivel a jelenlegi rendszer legfeljebb 2010-ig képes kiszolgálni a felhasználói igényeket.
Az internetcímek kiosztásáért felelős testület, az ICANN elnökeként, és a Google internet-evangélistájaként dolgozó Vint Cerf a BBC-nek nyilatkozott arról, hogy az internetre kapcsolódó eszközök számára kiosztható egyedi azonosítók, az IP-címek köre hamarosan elfogyhat. Ennek egyrészt az internethasználók számának gyarapodása az oka, másrészt az, hogy egyre több eszköz képes kapcsolódni a világhálóra a mobiltelefontól kezdve a zsebben hordozható játékgépekig.
Cerf szavai szerint ha az IP-címek száma a következő évek során is a mostanival azonos mértékben növekszik, akkor 2010 novemberére annyi számítógép és eszköz csatlakozna a világhálóra, hogy nem lesz lehetséges mindegyikükhöz egyedi azonosítót rendelni a jelenlegi, nyolcvanas évek elején kidolgozott IPv4-es rendszerben. A szakemberrel idén tavaszi magyarországi látogatásakor kollégáink beszélgettek, Cerf ekkor 2012 körülire saccolta az internetcímek kifulladását.
A helyzet pikantériája, hogy a problémára már a kilencvenes évek óta létezik megoldás, ekkor dolgozták ki ugyanis az IPv6 rendszert, amely nagyságrendekkel több cím alkalmazását teszi lehetővé – az IPv4 több mint négymilliárdjához képest 3,4x1038 darab cím használatát biztosítja, ami minden valószínűség szerint hosszú évtizedekre megoldja majd a gondokat.
Míg az utóbbi években piacra dobott számítógépek, szerverek, routerek, szoftverek és egyéb eszközök már támogatják az IPv6-ot, a világszerte működő internetszolgáltatók többsége a mai napig nem alkalmazza a rendszert. Vint Cerf szerint ennek oka abban rejlik, hogy az ügyfelek nem kérik, igénylik ezt a cégeknél – és saját feladatának tekinti, hogy meggyőzze az átlagfelhasználókat az új címzési rendszer fontosságáról. A másik nehézséget az jelenti, hogy a két címzési rendszer nem kompatibilis egymással, így az ISP-knek párhuzamosan kell majd alkalmazniuk ezeket, ami extra költséggel jár.
Az internet atyja a pontosság kedvéért azért azt is elismerte, hogy az IPv4-es címek elfogyása sem jelenti azt, hogy ebből kifolyólag az internet szükségszerűen működésképtelenné válna. Cerf egyébként optimistán áll a helyzethez, már a jövő évre nagy növekedést jósol az IPv6 elterjedtségében. Az új technológia alkalmazásának érdekében eddig a kínai, dél-koreai és a japán kormány tett komolyabb lépéseket, az EU jelenleg még vizsgálja, miként serkenthetné el az IPv6 bevezetésének ütemét.
2007 augusztusában az előző hónapokban várt növekedési ütemhez hasonlóan ismét közel két százalékkal nőtt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) gyorsjelentésében szereplő szolgáltatók szélessávú internet-előfizetéseinek száma.
A négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató ügyfeleinek a száma augusztusban 2,57 százalékkal, közel 367 ezerre növekedett, míg a hagyományos telefonvonalon szélessávú ADSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma augusztusban 1,31 százalékkal 703 ezerre emelkedett, a július végi 694 ezerről.
Az öt egykori monopolszolgáltató (Emitel, Hungarotel, Invitel, Magyar Telekom és Monortel), a vezető alternatív szolgáltatók (PanTel, Tele2, GTS Datanet, eTel) és a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok (UPC, T-Kábel, Fibernet, DIGI) önkéntes adatközlésére épülő gyorsjelentés szerint a szélessávú hozzáférések száma augusztus végén 1 millió 70 ezer volt, az egy hónappal korábbi 1 millió 52 ezer után.
A jelentésben szereplő négy legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltató részesedése a teljes kábelmodemes piacon 75-80 százalék körüli, így – a vezeték nélküli hozzáféréseket nem számolva – a teljes magyarországi szélessávú előfizetői tábor közel 1,2 milliós.
Augusztusban tovább folytatódott a bekapcsolt vezetékestelefon-vonalak számának csökkenése. A vonalak száma közel 10 ezerrel 3 millió 283 ezerre csökkent, ennek megfelelően a 100 lakosra jutó hangátviteli csatornák száma az előző havi 32,75-ről 32,66-ra változott. A háztartások telefonellátottságának aránya is csökkent, a július végi 65,41 százalékról 64,99 százalékra.
A kezdeményezett hívások időtartama augusztusban 641 millió perc volt, 0,92 százalékkal elmaradva a júliusi értéktől. Csökkent az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama is, ez júliusban 196,3 perc, augusztusban 195,1 perc volt. A kezdeményezett hívások átlagos időtartama ugyanakkor maradt 3,02 perc.
A közvetítőválasztást igénybevevők száma az előző hónaphoz képest 15 ezerrel 836 ezerre nőtt. Az előfizetők a hívásaikat a júliusi 12,84 százalék után augusztusban 13 százalékban kezdeményezték közvetítőválasztáson keresztül és az előző havival megegyezően 83 millió percet telefonáltak ezen a módon.
Augusztusban az előfizetők 4 516, az idei évben eddig összesen 44 339 földrajzi számot hordoztak, így a hónap végére a számhordozhatóság 2004. január elsejei bevezetése óta hordozott vezetékes számok száma 217 514-re emelkedett.
NHH 2007. 11. 11.
Éveken belül elfogynak a netcímek
A világháló atyjaként számon tartott Vint Cerf szerint az internetszolgáltatóknak mihamarabb be kell vezetniük a netes címek új rendszerét, mivel a jelenlegi rendszer legfeljebb 2010-ig képes kiszolgálni a felhasználói igényeket.
Az internetcímek kiosztásáért felelős testület, az ICANN elnökeként, és a Google internet-evangélistájaként dolgozó Vint Cerf a BBC-nek nyilatkozott arról, hogy az internetre kapcsolódó eszközök számára kiosztható egyedi azonosítók, az IP-címek köre hamarosan elfogyhat. Ennek egyrészt az internethasználók számának gyarapodása az oka, másrészt az, hogy egyre több eszköz képes kapcsolódni a világhálóra a mobiltelefontól kezdve a zsebben hordozható játékgépekig.
Cerf szavai szerint ha az IP-címek száma a következő évek során is a mostanival azonos mértékben növekszik, akkor 2010 novemberére annyi számítógép és eszköz csatlakozna a világhálóra, hogy nem lesz lehetséges mindegyikükhöz egyedi azonosítót rendelni a jelenlegi, nyolcvanas évek elején kidolgozott IPv4-es rendszerben. A szakemberrel idén tavaszi magyarországi látogatásakor kollégáink beszélgettek, Cerf ekkor 2012 körülire saccolta az internetcímek kifulladását.
A helyzet pikantériája, hogy a problémára már a kilencvenes évek óta létezik megoldás, ekkor dolgozták ki ugyanis az IPv6 rendszert, amely nagyságrendekkel több cím alkalmazását teszi lehetővé – az IPv4 több mint négymilliárdjához képest 3,4x1038 darab cím használatát biztosítja, ami minden valószínűség szerint hosszú évtizedekre megoldja majd a gondokat.
Míg az utóbbi években piacra dobott számítógépek, szerverek, routerek, szoftverek és egyéb eszközök már támogatják az IPv6-ot, a világszerte működő internetszolgáltatók többsége a mai napig nem alkalmazza a rendszert. Vint Cerf szerint ennek oka abban rejlik, hogy az ügyfelek nem kérik, igénylik ezt a cégeknél – és saját feladatának tekinti, hogy meggyőzze az átlagfelhasználókat az új címzési rendszer fontosságáról. A másik nehézséget az jelenti, hogy a két címzési rendszer nem kompatibilis egymással, így az ISP-knek párhuzamosan kell majd alkalmazniuk ezeket, ami extra költséggel jár.
Az internet atyja a pontosság kedvéért azért azt is elismerte, hogy az IPv4-es címek elfogyása sem jelenti azt, hogy ebből kifolyólag az internet szükségszerűen működésképtelenné válna. Cerf egyébként optimistán áll a helyzethez, már a jövő évre nagy növekedést jósol az IPv6 elterjedtségében. Az új technológia alkalmazásának érdekében eddig a kínai, dél-koreai és a japán kormány tett komolyabb lépéseket, az EU jelenleg még vizsgálja, miként serkenthetné el az IPv6 bevezetésének ütemét.
Origo 2007. 10. 30.