Válogatás a Média-Kábel-Műhold lap októberi számából
Közgyűlés Tihanyban
Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte a két magyar kábelszövetség soros őszi közgyűlését. A kiállítással egybekötött kétnapos konferenciának több száz résztvevője volt. Ezúttal nemcsak a kábelesek szokásos üzleti partnerei, gyártók, forgalmazók és műsorosok állítottak standokat, a konkurencia is megmutatta magát. A második napon a legújabb műszaki megoldásokról hangzottak el előadások, s néhány régi mellett több induló csatorna is bemutatkozott. A legtöbb tartalomtípus azonban már jelen van a szolgáltatók kínálatában, s több csatorna indít második, saját könyvtárból építkező verziót. E programok viszont már a digitális platformra is kínálják magukat.
Digitális átállás: előny a kábeleseknél
A digitális átállás, illetve a földfelszíni digitális műsortovábbítás erőltetett menetű elindítása hónapok óta foglalkoztatja a kábelszakmát. Az idén Tihanyban tartott kábelkonferencia fórumán arról beszéltek a résztvevők – politikusok, a hírközlési és a versenyhatóság, a kábelszolgáltatók és a műsorkészítők képviselői –, miként látják a tartalompiac alakulását a digitalizáció tükrében. Kiderült, miközben a DVB-T még mindig egy helyben topog, a kábelesek egyáltalán nincsenek olyan rossz helyzetben. Az országgyűlés digitális átállást segítő eseti bizottságának elnöke szerint teljes médiaszabályozásra lenne szükség, tehát a médiatörvényben és azon kívül eső kérdéseket is rendezni kellene, így a közszolgálati rendszer működését, finanszírozását, és a tartalom kérdéseit, ma azonban még egyik ügyben sem tartanak sehol. A Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselője rámutatott: az államnak lehetőségeket kell biztosítani a szolgáltatások számára és elhárítani az akadályokat, de direkt eszközökkel nem szabad a folyamatokba beavatkoznia. A DVB-T elindításának eddig jogszabályi akadályai voltak, amelyek mára elhárultak, ám hogy életképes-e a platform, azt majd a piac dönti el. A kábelszolgáltatók azt szeretnék, ha tisztességes körülmények között történne meg a DVB-T bevezetése, nem hoznák hátrányba a meglévő platformokat, amelyek profitjukat folyamatosan visszaforgatják a fejlesztésekbe. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint a kábeleseknek nem azzal kell foglalkozniuk, hogy hol tart a DVB-T egyelőre teljesen bizonytalan elindítása, hanem saját üzletükkel, előre kell menekülniük, ahogy azt néhányan már meg is tették, és digitalizáltak.
A médiapolitikai reform újabb állomása
A Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) című szakmai vitaanyagot szeptember 5-én bocsátotta szakmai konzultációra a Miniszterelnöki Hivatal. Ahogyan az egy évvel korábbi Digitális Átállás Stratégiát követte az átállásról részletesen szóló törvény, úgy a tervek szerint a NAMS elfogadását is követni fogja az új médiaszabályozás. A stratégiában szereplő javaslat szerint elsőként a műsorterjesztés részletes tartalmi szabályait, a piacra lépés feltételeit és az új médiafelügyeleti rendszert meghatározó törvény születne meg (legkésőbb az első földi digitális műsorszóró multiplex pályázat eredményhirdetéséig, vagyis 2008 elején), amelyet a jövő évben a közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó jogszabály követne. A dokumentumban megjelentek olyan új elemek, mint például a tartalom „csomagolása” és „átvitele”, illetve a „must offer” intézménye, amelyek, befolyásolják a kábeltelevíziós üzletág jövőjét is.
Digitális átállás: túl a konzultáción
Számos érdeklődő részvételével zajlott le szeptember 3-án a digitális átállást megalapozó, országos földfelszíni digitális televízió (DVB-T) és rádió (T-DAB) műsorszóró pályázatok kiírási dokumentációjáról tartott nyilvános konzultáció a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Az ezt követően írásban is beküldött javaslatok értékelése és esetleges felhasználása után várhatóan október 31-ig megjelenik a végleges pályázati kiírás. Az eredményhirdetés 2008 elején várható, így a digitális földfelszíni műsorszórás már jövőre beindulhat Magyarországon.
Auditot indítottak a műsorosok
Az elmúlt hetekben több műsorkészítő közösen kezdett előfizetői létszámvizsgálatot hat kábelszolgáltatónál. Az auditról azt követően döntöttek a műsorosok, hogy a piacelemzési számadatok alapján úgy tűnt, vannak szolgáltatók, amelyek a valósnál kevesebb háztartást jelentenek le a csatornáknak. Ellenőrzések az elmúlt években is voltak, de eddig mindig egy adott műsorkészítő egy konkrét rendszert vizsgált. Most azonban több műsoros szövetkezett, s egyetlen auditcéget megbízva kezdett átfogó vizsgálatsorozatba.
Faltörő: IPTV-eredmények és tervek
Tavalytól mostanáig háromezer előfizetőt gyűjtött a T-Home Tv. Az eredmény jócskán elmarad a várakozásoktól, de a cég a szolgáltatás „tuningolásától” dinamikus növekedést vár: év végéig megháromszoroznák az ügyféllétszámot. A bekötésnek fizikai korlátai vannak, pillanatnyilag összesen 33 település vezetékestelefon-előfizetőinek körülbelül 50 százaléka számára érhető el elméletben a szolgáltatás, s az ügyfeleknek több mint a fele fővárosi. Még idén indulnak a HD-tesztek is, bár a nagyfelbontású műsorok továbbításának részleteiről később dönt a menedzsment.
Harmadik generációs tévézés
A kereskedelmi és szolgáltató Mini Galéria Kft. vezetője a digitalizálás lényegét a HD elterjedésében látja. Egy magyar nyelvű közönségnek szóló csatorna számára viszont túl drága a műhold, ezért a szakember azt javasolja, hogy a földfelszíni digitális átállás során megnyíló frekvenciákat nagyrészt HD műsorok terjesztésére kellene felhasználni. Az egyes multiplex-szel elláthatók a médiapolitika által neki szánt feladatok, vagyis kisugározhatók az ingyenes „közszolgálati” műsorok, a szabad kapacitásokon pedig a digitális platform üzemeltetője továbbítaná a HD műsorokat a direkt vevők, illetve nagykereskedőként a kábeles műsorelosztók számára.
Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte a két magyar kábelszövetség soros őszi közgyűlését. A kiállítással egybekötött kétnapos konferenciának több száz résztvevője volt. Ezúttal nemcsak a kábelesek szokásos üzleti partnerei, gyártók, forgalmazók és műsorosok állítottak standokat, a konkurencia is megmutatta magát. A második napon a legújabb műszaki megoldásokról hangzottak el előadások, s néhány régi mellett több induló csatorna is bemutatkozott. A legtöbb tartalomtípus azonban már jelen van a szolgáltatók kínálatában, s több csatorna indít második, saját könyvtárból építkező verziót. E programok viszont már a digitális platformra is kínálják magukat.
Digitális átállás: előny a kábeleseknél
A digitális átállás, illetve a földfelszíni digitális műsortovábbítás erőltetett menetű elindítása hónapok óta foglalkoztatja a kábelszakmát. Az idén Tihanyban tartott kábelkonferencia fórumán arról beszéltek a résztvevők – politikusok, a hírközlési és a versenyhatóság, a kábelszolgáltatók és a műsorkészítők képviselői –, miként látják a tartalompiac alakulását a digitalizáció tükrében. Kiderült, miközben a DVB-T még mindig egy helyben topog, a kábelesek egyáltalán nincsenek olyan rossz helyzetben. Az országgyűlés digitális átállást segítő eseti bizottságának elnöke szerint teljes médiaszabályozásra lenne szükség, tehát a médiatörvényben és azon kívül eső kérdéseket is rendezni kellene, így a közszolgálati rendszer működését, finanszírozását, és a tartalom kérdéseit, ma azonban még egyik ügyben sem tartanak sehol. A Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselője rámutatott: az államnak lehetőségeket kell biztosítani a szolgáltatások számára és elhárítani az akadályokat, de direkt eszközökkel nem szabad a folyamatokba beavatkoznia. A DVB-T elindításának eddig jogszabályi akadályai voltak, amelyek mára elhárultak, ám hogy életképes-e a platform, azt majd a piac dönti el. A kábelszolgáltatók azt szeretnék, ha tisztességes körülmények között történne meg a DVB-T bevezetése, nem hoznák hátrányba a meglévő platformokat, amelyek profitjukat folyamatosan visszaforgatják a fejlesztésekbe. Elhangzott olyan vélemény is, miszerint a kábeleseknek nem azzal kell foglalkozniuk, hogy hol tart a DVB-T egyelőre teljesen bizonytalan elindítása, hanem saját üzletükkel, előre kell menekülniük, ahogy azt néhányan már meg is tették, és digitalizáltak.
A médiapolitikai reform újabb állomása
A Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) című szakmai vitaanyagot szeptember 5-én bocsátotta szakmai konzultációra a Miniszterelnöki Hivatal. Ahogyan az egy évvel korábbi Digitális Átállás Stratégiát követte az átállásról részletesen szóló törvény, úgy a tervek szerint a NAMS elfogadását is követni fogja az új médiaszabályozás. A stratégiában szereplő javaslat szerint elsőként a műsorterjesztés részletes tartalmi szabályait, a piacra lépés feltételeit és az új médiafelügyeleti rendszert meghatározó törvény születne meg (legkésőbb az első földi digitális műsorszóró multiplex pályázat eredményhirdetéséig, vagyis 2008 elején), amelyet a jövő évben a közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó jogszabály követne. A dokumentumban megjelentek olyan új elemek, mint például a tartalom „csomagolása” és „átvitele”, illetve a „must offer” intézménye, amelyek, befolyásolják a kábeltelevíziós üzletág jövőjét is.
Digitális átállás: túl a konzultáción
Számos érdeklődő részvételével zajlott le szeptember 3-án a digitális átállást megalapozó, országos földfelszíni digitális televízió (DVB-T) és rádió (T-DAB) műsorszóró pályázatok kiírási dokumentációjáról tartott nyilvános konzultáció a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál. Az ezt követően írásban is beküldött javaslatok értékelése és esetleges felhasználása után várhatóan október 31-ig megjelenik a végleges pályázati kiírás. Az eredményhirdetés 2008 elején várható, így a digitális földfelszíni műsorszórás már jövőre beindulhat Magyarországon.
Auditot indítottak a műsorosok
Az elmúlt hetekben több műsorkészítő közösen kezdett előfizetői létszámvizsgálatot hat kábelszolgáltatónál. Az auditról azt követően döntöttek a műsorosok, hogy a piacelemzési számadatok alapján úgy tűnt, vannak szolgáltatók, amelyek a valósnál kevesebb háztartást jelentenek le a csatornáknak. Ellenőrzések az elmúlt években is voltak, de eddig mindig egy adott műsorkészítő egy konkrét rendszert vizsgált. Most azonban több műsoros szövetkezett, s egyetlen auditcéget megbízva kezdett átfogó vizsgálatsorozatba.
Faltörő: IPTV-eredmények és tervek
Tavalytól mostanáig háromezer előfizetőt gyűjtött a T-Home Tv. Az eredmény jócskán elmarad a várakozásoktól, de a cég a szolgáltatás „tuningolásától” dinamikus növekedést vár: év végéig megháromszoroznák az ügyféllétszámot. A bekötésnek fizikai korlátai vannak, pillanatnyilag összesen 33 település vezetékestelefon-előfizetőinek körülbelül 50 százaléka számára érhető el elméletben a szolgáltatás, s az ügyfeleknek több mint a fele fővárosi. Még idén indulnak a HD-tesztek is, bár a nagyfelbontású műsorok továbbításának részleteiről később dönt a menedzsment.
Harmadik generációs tévézés
A kereskedelmi és szolgáltató Mini Galéria Kft. vezetője a digitalizálás lényegét a HD elterjedésében látja. Egy magyar nyelvű közönségnek szóló csatorna számára viszont túl drága a műhold, ezért a szakember azt javasolja, hogy a földfelszíni digitális átállás során megnyíló frekvenciákat nagyrészt HD műsorok terjesztésére kellene felhasználni. Az egyes multiplex-szel elláthatók a médiapolitika által neki szánt feladatok, vagyis kisugározhatók az ingyenes „közszolgálati” műsorok, a szabad kapacitásokon pedig a digitális platform üzemeltetője továbbítaná a HD műsorokat a direkt vevők, illetve nagykereskedőként a kábeles műsorelosztók számára.