Díjazott diplomatervek
A Szegeden, 2007. október 6-án megrendezett Kongresszuson kerültek átadásra a legjobb szakdolgozatokért járó díjak. Ezek közül három díjazott szakdolgozat rövid áttekintését nyújtjuk át a Hírlevél olvasóinak, fogadják szeretettel a fiatal szerzők összefoglalóját.
Ez a technológia nagyon pontos mikrohullámú amplitúdóváltoztatást és fázistolást (vektoriális szorzást) követel meg. Ezt a pontosságot nem lehet kizárólag helyes hardvertervezéssel elérni, szükség van a hardver hibáinak szoftveres kompenzációjára, de ehhez esetünkben csatornánként 212 * 212 pontban ismerni kell a mikrohullámú vektoriális szorzó áramkörök karakterisztikáit. Kidolgoztam egy automatizált mérési eljárást, amivel több tízezer mérési pontban megmértem a rendszerek karakterisztikáit. A Labview-ban írt programok ezeket a mérési eredményeket feldolgozzák és táblázatokat töltenek fel vele. A táblázatok megalkotásakor és a táblázatok kiolvasásakor is a program interpolációt végez, így biztosított az eredmény kellően sok pontban. A hibák szoftveres korrekciója határozott javulást hozott. Egy grafikus vezérlő programmal személyi számítógépről irányítható az antenna. Iránykarakterisztika mérésekkel igazoltuk, hogy a kalibrált digitális nyalábformálású antennák megfelelnek az elvárásoknak.
A szolgáltatás keretein belül minden résztvevő egyben felhasználó és szolgáltató is: az egyes tagoknak meg kell határozniuk azt a kapacitás mennyiséget, amelyet biztonsági mentés céljából a többi tagnál elhelyezni szeretnének, illetve amelyet a többiek számára felkínálnak.
Feltételezhetjük, hogy mindegyik felhasználó önző, ezért a szolgáltatás által megvalósított helyzet tanulmányozható a nem-kooperatív játékelmélet formalizmusaival. Ugyanúgy mint a fájlmegosztó rendszerek esetén, a „backup” rendszerben sincs közvetlen motiváció a résztvevők irányába a mások számára felkínált szolgáltatást illetően, ezért egy jól illeszkedő ösztönző mechanizmus szükséges a sikeres működéshez.
A diplomatervben megvizsgáltam az ösztönző mechanizmusok különböző típusait, megvalósíthatóságukat és hatékonyságukat, illetve a szolgáltatás céljaihoz való illeszkedésüket. Ezt követte egy, részben a megismert modelleken, részben saját ötleteimen alapuló, gazdasági modell felépítése, amelyet végül analitikusan és gyakorlati tesztekkel tanulmányoztam. Bemutatok és összehasonlítok két lehetséges menedzselési szerkezetet: vagy mindegyik résztvevő az általa igénybevett tárhellyel megegyező méretű kapacitást ajánl fel a társainak (szimmetrikus rendszer), vagy a tárhelyeket egy profit orientált központi szolgáltató osztja szét a kínálatnak és keresletnek megfelelően (pénzalapú rendszer). Megvizsgáltam a kétféle rendszer nyújtotta társadalmi jólétet, illetve szükséges és elégséges feltételeket adtam a kedvezőbb rendszer kiválasztására. A diplomaterv során ismertetem azon észrevételeimet, amelyek széles körben alapot adhatnak ösztönző modellek kialakításához.
A számítógépes nyelvészeten belül az egyik legalapvetőbb és egyben legnehezebb feladat a szintaktikai elemzők létrehozása. Leglényegesebb feladat azért, mert mindegyik természetes nyelvfeldolgozást igénylő alkalmazás alapját mondattanilag parszolt bemenet képezi, a legnehezebb pedig azért, mert a szintaktikai elemző az adott nyelv végtelen sok mondatának feldolgozására kell képes legyen. Az angolra, mint világnyelvre készült eddig a legtöbb és legszélesebb felhasználási körben alkalmazható szintaktikai elemző. Ezek a megoldások – a két nyelv eltérő szerkezete miatt – azonban nem ültethetők át egyszerűen, vagy egyáltalán nem alkalmazhatók a magyar nyelvre.
A diplomatervben bemutatásra kerül egy magyar nyelvre kidolgozott, új mondattani elemző alkalmazás, amelynek leglényegesebb jellemzője és egyben előnye, hogy a mondatokat felépítő kifejezések meghatározásával – azaz a mondattani elemzéssel – párhuzamosan elvégzi a kifejezések, illetve szavak közti alapvető jelentéstani (ún. szematikai) információk bejelölését. Az elkészült program tesztelési eredményei azt mutatták, hogy az alkalmazás nagy százalékban helyesen állapítja meg a kifejezéseket (főnévi kifejezések: 61%, igei kifejezések: 72%) és a viszonyokat (főnévi szemantikai viszonyok: 74%).
Drozdy Árpád:
Digitális nyalábformálású antenna (DBF)
c. diplomaterv rövid ismertetője
A BME V2 619. laborjában közreműködtem két vezérelhető adásirányú antennarendszer elkészítésében. Az egyik az X sávban, 9,5 GHz-en sugároz, a másik az UMTS sávban, 1,91 GHz-en. Ezek adaptív antennák, melyeknek egyedülálló képességük, hogy az iránykarakterisztikájukat mechanikus mozgatás nélkül, teljesen elektronikus vezérléssel meg tudjuk változtatni. Az egyes antenna elemekre vezérelt amplitúdóval és fázissal juttatjuk a kisugározandó jelet, így tudjuk irányítani a nyalábot. Ezt a technológiát hívják digital beamforming-nak (DBF), azaz digitális nyalábformálásnak. Előnyük, hogy mivel nincs mechanikai tehetetlensége, ezért a nyaláb a másodperc törtrésze alatt képes elfordulni, illetve szinte tetszőlegesen átformálódni. Ezek forradalmasítani fogják a radartechnológiát, és alkalmasak cellás mobil hálózatok kapacitásának növelésére (SDMA technológia).Digitális nyalábformálású antenna (DBF)
c. diplomaterv rövid ismertetője
Ez a technológia nagyon pontos mikrohullámú amplitúdóváltoztatást és fázistolást (vektoriális szorzást) követel meg. Ezt a pontosságot nem lehet kizárólag helyes hardvertervezéssel elérni, szükség van a hardver hibáinak szoftveres kompenzációjára, de ehhez esetünkben csatornánként 212 * 212 pontban ismerni kell a mikrohullámú vektoriális szorzó áramkörök karakterisztikáit. Kidolgoztam egy automatizált mérési eljárást, amivel több tízezer mérési pontban megmértem a rendszerek karakterisztikáit. A Labview-ban írt programok ezeket a mérési eredményeket feldolgozzák és táblázatokat töltenek fel vele. A táblázatok megalkotásakor és a táblázatok kiolvasásakor is a program interpolációt végez, így biztosított az eredmény kellően sok pontban. A hibák szoftveres korrekciója határozott javulást hozott. Egy grafikus vezérlő programmal személyi számítógépről irányítható az antenna. Iránykarakterisztika mérésekkel igazoltuk, hogy a kalibrált digitális nyalábformálású antennák megfelelnek az elvárásoknak.
Toka László:
Ösztönző mechanizmusok vizsgálata
peer-to-peer tárhelymegosztó rendszerekben
c. diplomaterv rövid ismertetője
A diplomatervezés keretében peer-to-peer adattároló rendszer kialakításán dolgoztam, amelyben a résztvevők a hálózaton lévő egyéb felhasználók lemezein tárolhatják az adataikat, ezáltal növelve a fontos adataik biztonságát és elérhetőségét. Ösztönző mechanizmusok vizsgálata
peer-to-peer tárhelymegosztó rendszerekben
c. diplomaterv rövid ismertetője
A szolgáltatás keretein belül minden résztvevő egyben felhasználó és szolgáltató is: az egyes tagoknak meg kell határozniuk azt a kapacitás mennyiséget, amelyet biztonsági mentés céljából a többi tagnál elhelyezni szeretnének, illetve amelyet a többiek számára felkínálnak.
Feltételezhetjük, hogy mindegyik felhasználó önző, ezért a szolgáltatás által megvalósított helyzet tanulmányozható a nem-kooperatív játékelmélet formalizmusaival. Ugyanúgy mint a fájlmegosztó rendszerek esetén, a „backup” rendszerben sincs közvetlen motiváció a résztvevők irányába a mások számára felkínált szolgáltatást illetően, ezért egy jól illeszkedő ösztönző mechanizmus szükséges a sikeres működéshez.
A diplomatervben megvizsgáltam az ösztönző mechanizmusok különböző típusait, megvalósíthatóságukat és hatékonyságukat, illetve a szolgáltatás céljaihoz való illeszkedésüket. Ezt követte egy, részben a megismert modelleken, részben saját ötleteimen alapuló, gazdasági modell felépítése, amelyet végül analitikusan és gyakorlati tesztekkel tanulmányoztam. Bemutatok és összehasonlítok két lehetséges menedzselési szerkezetet: vagy mindegyik résztvevő az általa igénybevett tárhellyel megegyező méretű kapacitást ajánl fel a társainak (szimmetrikus rendszer), vagy a tárhelyeket egy profit orientált központi szolgáltató osztja szét a kínálatnak és keresletnek megfelelően (pénzalapú rendszer). Megvizsgáltam a kétféle rendszer nyújtotta társadalmi jólétet, illetve szükséges és elégséges feltételeket adtam a kedvezőbb rendszer kiválasztására. A diplomaterv során ismertetem azon észrevételeimet, amelyek széles körben alapot adhatnak ösztönző modellek kialakításához.
Lejtovicz Katalin:
Szerepviszony-fókuszált szintaktikai elemző tervezése és megvalósítása
egyszerű magyar nyelvű mondatokra
c. diplomaterv rövid ismertetője
A számítógép-felhasználás elterjedésének, és az internet megjelenésének eredményeképpen jelentősen megnőtt az elektronikusan tárolt információk mennyisége. A nagy mennyiségű adathalmaz legnagyobb részét szöveges állományok teszik ki. Számos területen szükség van ezeknek a szövegeknek a nyelvtani (más néven grammatikai) feldolgozására. Nyelvtani elemzés szükséges az alábbi feladatok megoldásához – csak néhányat említve: gazdasági hírek szövegeiből való tartalomkivonatolás, orvosi környezetben használt gépi válaszadórendszerek megvalósítása, fordítóprogramok kifejlesztése, az internetes keresők találati pontosságát növelő utalószó-kereső és -feloldó rendszerek létrehozása. A természetes nyelvű szövegek feldolgozásának nagy jelentősége van mind a gazdasági, a tudományos, mind pedig a hétköznapi életben. A World Wide Web korában tehát nem túlzás azt állítani, hogy az informatika egyik leglényegesebb kutatási és fejlesztési területe a természetes nyelvek számítógépes feldolgozása. Szerepviszony-fókuszált szintaktikai elemző tervezése és megvalósítása
egyszerű magyar nyelvű mondatokra
c. diplomaterv rövid ismertetője
A számítógépes nyelvészeten belül az egyik legalapvetőbb és egyben legnehezebb feladat a szintaktikai elemzők létrehozása. Leglényegesebb feladat azért, mert mindegyik természetes nyelvfeldolgozást igénylő alkalmazás alapját mondattanilag parszolt bemenet képezi, a legnehezebb pedig azért, mert a szintaktikai elemző az adott nyelv végtelen sok mondatának feldolgozására kell képes legyen. Az angolra, mint világnyelvre készült eddig a legtöbb és legszélesebb felhasználási körben alkalmazható szintaktikai elemző. Ezek a megoldások – a két nyelv eltérő szerkezete miatt – azonban nem ültethetők át egyszerűen, vagy egyáltalán nem alkalmazhatók a magyar nyelvre.
A diplomatervben bemutatásra kerül egy magyar nyelvre kidolgozott, új mondattani elemző alkalmazás, amelynek leglényegesebb jellemzője és egyben előnye, hogy a mondatokat felépítő kifejezések meghatározásával – azaz a mondattani elemzéssel – párhuzamosan elvégzi a kifejezések, illetve szavak közti alapvető jelentéstani (ún. szematikai) információk bejelölését. Az elkészült program tesztelési eredményei azt mutatták, hogy az alkalmazás nagy százalékban helyesen állapítja meg a kifejezéseket (főnévi kifejezések: 61%, igei kifejezések: 72%) és a viszonyokat (főnévi szemantikai viszonyok: 74%).