Válogatás a Média-Kábel-Műhold lap novemberi számából
Amiről nem beszélünk… a digitális átállás szakmai kérdései
Az elmúlt hónapokban komoly viták folytak a digitális átállás magyarországi bevezetéséről és a médiaszektor szabályozási környezetének átalakításáról. Az új törvényben tükröződő politikai érdekek azonban sajnálatos módon szinte teljesen háttérbe szorították a szakmai diskurzust. Így egyelőre vajmi keveset tudunk a digitális átállás tervezett ütemének realitásáról, a lehetséges piaci következményekről és arról, hogy miként fogadja mindezt a fogyasztó: milyen eszközökkel lehet a jelenleg analóg fölfelszíni vétellel rendelkező háztartásokat átterelni az új platformra. A törvény szerinti 2011. december 31-iki teljes átállással Magyarországon az Európa Unió egészében érvényes 2012-es céldátumhoz igazodik. Nehezen hihető ugyanakkor, hogy a 2008-ban induló szolgáltatás terjedése olyan gyorsaságú lesz, hogy alig több mint három év múlva már lekapcsolható lesz az analóg rendszer. Még mindig bizonytalan, hogy ingyenes vagy fizetős üzleti modell valósul meg. Egyelőre az sem tudható, hogy a döntéshozóknak mi is a céljuk a digitális földfelszíni televíziózással.Vélemények a médiastratégiáról
A szeptember elején nyilvános konzultációra bocsátott Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) című szakmai vitaanyagról összesen hatvan hozzászóló mintegy 500 oldalon fogalmazta meg véleményét, észrevételét. A kábeltelevíziós szakma a must carry visszafogott alkalmazását, a földfelszíni digitális átállás kapcsán pedig a többmultiplexes rendszer egy minimum-program kidolgozását javasolja. Az ORTT Stratégiai Tanácsa szerint szakmailag és politikailag is elfogadhatatlan a kétlépcsős jogalkotási folyamat, amiben a tartalomra és az új média-felügyeleti rendszerre vonatkozó szabályozás különválik a közszolgálati műsorszolgáltatás értelmezésétől és működtetésétől. A UPC méltánytalannak tartja azt a javaslatot, amely a közszolgálati média működésének finanszírozását is a műsorterjesztőkre hárítaná át.Digitális csomagolás – Légy házon belül!
A digitalizálás már évek óta tart a hazai kábelágazatban, de az első eredményeket igazából csak az idei év hozta meg. A technológia bármennyire is topon van, egyelőre idegen a magyar nézőknek, ezért nagy feladat hárul a marketingesekre: előfizetői szempontból vonzó csomagokat, illetve csomagkombinációkat kell kitalálniuk, szem előtt tartva az üzleti érdekeket. A tömegtermék-kábeltévé teljesen jól működik, s ha a köztudatban nem hintették volna el a digitális átállás szükségességét, pláne a 2012-es, a hozzá nem értők számára teljesen misztikus switch off dátumát, a kábeleseket semmi nem kényszerítené arra, hogy drága digitális beruházásba fogjanak, aminek megtérülése meglehetősen bizonytalan. Mégis többen vállalták a kockázatot – felismerve, hogy jobb előremenekülni. A Story új sztorija
Az alig kétéves storytv új műsorstruktúrájáról beszélt Borsány-Gyenes András, a Sanoma Digital Media Közép-Európai Zrt. vezérigazgató-helyettese. Fő törekvésük a helyi, a sajátosan magyar tartalom növelése, ami a saját gyártás fokozatos előtérbe helyezését is jelenti. A szakember szerint a digitalizált piacon elkerülhetetlen a további specializálódás, a jobban megcélzott kisebb csoportok igényeinek kielégítése. Az általános, „mindenevő” tévék piaca szűkülni fog, s helyükbe a szakosodott kis csatornák nyomulnak be.Kábelkörkép
Ősszel jelentős fejlesztések fejeződtek be a Vidanet Zrt.-nél. Kaposváron, Tatán és Mosonmagyaróváron is elindította digitális kábelszolgáltatását a cég, Mosonmagyaróváron, valamint Pécsett bevezették, Tatán bővítették az internet-szolgáltatást. Szécsényben tavaly kezdték el a szélessávú internet-hálózat megvalósításának előkészületi munkálatait. A kétszázmillió forintos beruházás nagy része gazdasági, fejlesztési pályázati pénzből valósul meg. Október végére elkészült az a szélessávú gerinchálózat, amely három jászsági települést köt össze. Jászapáti, Jászszentandrás és Jászdózsa GVOP-pályázaton nyert támogatást közös hálózat építésére.
Kistérségi kábeltelevíziós fejlesztések: Ramocsaháza kistérségben szeptember 29-én átadták a GVOP 4.4.2-es pályázatán nyert pénzen kiépült hálózatot. A Magyar Telekom vállalta 6 éven keresztül a hálózat üzemeltetését, a T-Kábel pedig a kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé Berkesz, Ramocsaháza, Nyíribrony és Nyírkércs településeken.
Karöltve az internetért
Az idei Internet Hungary Konferencián bejelentett Netrekész program két pillérre épül, egyiket a piaci szereplők adják, és az általuk befizetett összeget az internet elterjedésének egységes kommunikációjára fordítja majd az a közhasznú társaság, amelyet a szereplők hoznak létre. Eddig 20 cég csatlakozott a programhoz, akik összesen 255 millió forintot ajánlottak fel. A másik pillért a kormányzat adja, ugyanis a piaci szereplők által felajánlott összeggel azonos hozzájárulást ad. Ezt az ugyancsak 255 millió forintot pedig az internet elterjedését elősegítő civil kezdeményezések támogatására fordítják.