Kötelező lesz az elektronikus beszámoló
Hitelezővédelmi szempontok indokolják a parlament előtt lévő adómódosításnak azt a rendelkezését, amely a beszámolók kapcsán kötelezővé teszi az elektronikus út igénybevételét. Az új szabályokat a 2008-as üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni, így a cégeknek és a könyvelőknek is több mint egy éves felkészülési időt biztosít a törvény.
Kárfelelősség mellett akár tízmillós bírság
A társasági törvény tervezett módosítása kiterjeszti a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősségét a számviteli beszámoló és az üzleti jelentés szabályszerű ösz-
szeállításáért és nyilvánosságra hozataláért is.
A vezetők elsődlegesen a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállításáért, míg a felügyelő bizottság ezeknek az ellenőrzéséért felel. A beszámoló beküldésének az elmaradása esetén indított törvényességi felügyeleti eljárásban
– az előzőekben ismertetett kárfelelősségen felül – a vezető tisztségviselő 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal is büntethető.
Még népszerűbb a papír
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások kötelesek a beszámolójukat nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozatali kötelezettséget főszabályként az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül – jellemzően május végéig – a beszámoló, illetve az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat cégbírósági letétbe helyezése útján kell teljesíteni. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámolót közzétételi célból a cégszolgálatnak is meg kell küldeni. Az elektronikus közzététel 2005. elejétől vált lehetővé, ami jelentősen megkönnyítette a vállalkozások helyzetét, mivel a cégszolgálathoz történő továbbítást egyúttal a cégbírósági letétbe helyezési kötelezettség teljesítéseként is elfogadták. A beszámolók döntő többségét azonban ennek ellenére még mindig hagyományos úton nyújtják be.
A pénzügyminisztérium szakmai előterjesztése kiemeli, hogy a papír alapú okiratok feldolgozása viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért mire egy beszámoló ténylegesen megismerhető lesz, a benne szereplő adatok már csak tájékoztató jellegűnek minősülnek, azaz a közzétett beszámoló gazdasági, piaci szempontból már kevésbé hasznosítható. A jelenlegi rendszer nem képes biztosítani, hogy az üzleti partnerek gazdálkodási adatai a lehető leghamarabb hozzáférhetők legyenek, de nincs lehetőség a nyilvánosságra hozatalt elmulasztókkal szembeni hatékony fellépésre sem.
A jövőben változatlanul fennmarad a már jelenleg is élő egyszerűsítés, miszerint a cégszolgálatnak történő elektronikus benyújtással mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségének egyaránt eleget tesz az érintett vállalkozás. Az elektronikus út kötelezővé tételével jelentősen egyszerűsödik a nyilvánosságra hozatali eljárás. Csökkenek a vállalkozói adminisztrációs terhek, és könnyebbé válik a beszámolók feldolgozása. Ennek ellenére a közzétételért a jövőben is fizetni kell.
Nem a papír alapú okiratot kell átalakítani
A számviteli törvény szabályain túl a cégtörvény egyes előírásait is meg kell változtatni a közzététel és a letétbe helyezés modernizálása kapcsán. Az elektronikus út használatakor nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának – olvasható a parlamenti elfogadásra váró törvény cégjogi rendelkezései között. Ez azt jelenti, hogy a beküldendő okiratokat eleve elektronikus formában, elektronikus dokumentumként kell majd elkészíteni. A beszámoló mellékletét képező eredményfelosztás, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentés szintén digitalizált formában csatolandó a jövőben.
Kétféleképpen készülhet elektronikus beszámoló az adómódosításokról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint. Az első lehetőség, hogy a beszámoló kizárólag elektronikus formában jön létre, így magát az e-beszámolót tárgyalja, illetve hagyja jóvá a cég legfőbb szerve.
A másik megoldás értelmében a beszámoló változatlanul papír alapon születik meg, ahogy annak a jóváhagyása is. A hagyományosan készülő beszámolók digitalizálásával kapcsolatos az a biztonsági előírás, amely szerint a papír alapú okiratot a beküldő tíz évig köteles megőrizni, de neki kell garanciát vállalnia az eredeti és az elektronikus változat tartalmi egyezőségéért is. Ez azt jelenti, hogy a beküldés egyben azt is igazolja, hogy az elektronikus verzió megegyezik a hagyományosan készült beszámolóval.
Ügyfélkapu és pin-kód, avagy digitális aláírás
Az elektronikus beszámolót a szervezeti képviselő (üzletvezető, ügyvezető), a jogi képviselő, illetve a könyvelő küldheti el a céginformációs szolgálat számára. A küldeményhez a cég, és a benyújtó személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének az igazolása érdekében úgynevezett elektronikus űrlapot is mellékelni kell. Valamennyi okiratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni, de választható a kormányzati portál útján történő továbbítás is. Ez utóbbihoz viszont az okmányirodákban kiváltható kártyákra (pin-kód) lesz majd szükség.
A javaslat a naprakész céginformációk mellett jelentősen szigorítja a mulasztókkal szembeni fellépést. A cégszolgálat a letétbe helyezési és közzétételi határidő lejáratát követő nyolc napon belül felszólítja a céget a kötelezettség pótlólagos teljesítésére. A megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén pedig törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez az illetékes cégbíróságnál.
Kárfelelősség mellett akár tízmillós bírság
A társasági törvény tervezett módosítása kiterjeszti a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősségét a számviteli beszámoló és az üzleti jelentés szabályszerű ösz-
szeállításáért és nyilvánosságra hozataláért is.
A vezetők elsődlegesen a beszámolók és a kapcsolódó üzleti jelentések összeállításáért, míg a felügyelő bizottság ezeknek az ellenőrzéséért felel. A beszámoló beküldésének az elmaradása esetén indított törvényességi felügyeleti eljárásban
– az előzőekben ismertetett kárfelelősségen felül – a vezető tisztségviselő 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal is büntethető.
Még népszerűbb a papír
A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások kötelesek a beszámolójukat nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hozatali kötelezettséget főszabályként az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül – jellemzően május végéig – a beszámoló, illetve az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozat cégbírósági letétbe helyezése útján kell teljesíteni. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámolót közzétételi célból a cégszolgálatnak is meg kell küldeni. Az elektronikus közzététel 2005. elejétől vált lehetővé, ami jelentősen megkönnyítette a vállalkozások helyzetét, mivel a cégszolgálathoz történő továbbítást egyúttal a cégbírósági letétbe helyezési kötelezettség teljesítéseként is elfogadták. A beszámolók döntő többségét azonban ennek ellenére még mindig hagyományos úton nyújtják be.
A pénzügyminisztérium szakmai előterjesztése kiemeli, hogy a papír alapú okiratok feldolgozása viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért mire egy beszámoló ténylegesen megismerhető lesz, a benne szereplő adatok már csak tájékoztató jellegűnek minősülnek, azaz a közzétett beszámoló gazdasági, piaci szempontból már kevésbé hasznosítható. A jelenlegi rendszer nem képes biztosítani, hogy az üzleti partnerek gazdálkodási adatai a lehető leghamarabb hozzáférhetők legyenek, de nincs lehetőség a nyilvánosságra hozatalt elmulasztókkal szembeni hatékony fellépésre sem.
A jövőben változatlanul fennmarad a már jelenleg is élő egyszerűsítés, miszerint a cégszolgálatnak történő elektronikus benyújtással mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségének egyaránt eleget tesz az érintett vállalkozás. Az elektronikus út kötelezővé tételével jelentősen egyszerűsödik a nyilvánosságra hozatali eljárás. Csökkenek a vállalkozói adminisztrációs terhek, és könnyebbé válik a beszámolók feldolgozása. Ennek ellenére a közzétételért a jövőben is fizetni kell.
Nem a papír alapú okiratot kell átalakítani
A számviteli törvény szabályain túl a cégtörvény egyes előírásait is meg kell változtatni a közzététel és a letétbe helyezés modernizálása kapcsán. Az elektronikus út használatakor nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának – olvasható a parlamenti elfogadásra váró törvény cégjogi rendelkezései között. Ez azt jelenti, hogy a beküldendő okiratokat eleve elektronikus formában, elektronikus dokumentumként kell majd elkészíteni. A beszámoló mellékletét képező eredményfelosztás, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentés szintén digitalizált formában csatolandó a jövőben.
Kétféleképpen készülhet elektronikus beszámoló az adómódosításokról szóló törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint. Az első lehetőség, hogy a beszámoló kizárólag elektronikus formában jön létre, így magát az e-beszámolót tárgyalja, illetve hagyja jóvá a cég legfőbb szerve.
A másik megoldás értelmében a beszámoló változatlanul papír alapon születik meg, ahogy annak a jóváhagyása is. A hagyományosan készülő beszámolók digitalizálásával kapcsolatos az a biztonsági előírás, amely szerint a papír alapú okiratot a beküldő tíz évig köteles megőrizni, de neki kell garanciát vállalnia az eredeti és az elektronikus változat tartalmi egyezőségéért is. Ez azt jelenti, hogy a beküldés egyben azt is igazolja, hogy az elektronikus verzió megegyezik a hagyományosan készült beszámolóval.
Ügyfélkapu és pin-kód, avagy digitális aláírás
Az elektronikus beszámolót a szervezeti képviselő (üzletvezető, ügyvezető), a jogi képviselő, illetve a könyvelő küldheti el a céginformációs szolgálat számára. A küldeményhez a cég, és a benyújtó személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének az igazolása érdekében úgynevezett elektronikus űrlapot is mellékelni kell. Valamennyi okiratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni, de választható a kormányzati portál útján történő továbbítás is. Ez utóbbihoz viszont az okmányirodákban kiváltható kártyákra (pin-kód) lesz majd szükség.
A javaslat a naprakész céginformációk mellett jelentősen szigorítja a mulasztókkal szembeni fellépést. A cégszolgálat a letétbe helyezési és közzétételi határidő lejáratát követő nyolc napon belül felszólítja a céget a kötelezettség pótlólagos teljesítésére. A megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén pedig törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez az illetékes cégbíróságnál.
Origo 2008. 01. 14.