Nemzeti Hírközlési Hatóság hírei
Közzé kell tenni a garantált le- és feltöltési sebességet
Decembertől az internetszolgáltatóknak nem¬csak vállalniuk és mérniük kell a garantált le- és feltöltési sebességet az adott díjcsomag esetében, hanem az értékeket a sávszélességgel együtt nyil¬vánosságra is kell hozniuk – mondta Dömötörné Ács Katalin, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) főigazgató-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: mindezt az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmé¬vel összefüggő követelményeiről szóló kormány¬rendelet alapján kell megtenniük. A garantált le- és feltöltési sebességet a cégeknek a hirdetések-ben is meg kell jeleníteniük. Az NHH a közzétételt és a vállalt értékeket ellenőrzi.
A főigazgató-helyettes elmondta: az előírás a rendelet kihirdetésétől számított kilencvenedik na¬pon lép életbe, tehát a szolgáltatóknak még kará¬csony előtt, december közepétől meg kell kezde¬niük a fogyasztók tájékoztatását arról, hogy aján-lataikban a meghirdetett sávszélességhez mekko¬ra garantált le- és feltöltési sebesség tartozik. Ko¬rábban a szolgáltatók a garantált értékeket csak az általános szerződési feltételeikben adták meg, de ott sem feltétlenül egy helyen az elvi maximu¬mot tükröző értékkel.
A szeptember 17-től hatályos kormányrende¬let csökkenti a szolgáltatók adatszolgáltatási ter¬heit és előírja azt is, hogy a földfelszíni, műholdas és a kábeles technológián nyújtott digitális televí¬ziós szolgáltatások üzemeltetőinek – hasonlóan az analógokhoz – is vállalniuk kell a szolgáltatás minőségére vonatkozó célértékeket.
A rendelet szerint egy újabb változás, hogy a mobiltelefon-szolgáltatóknak célértéket kell vállal¬niuk a saját hálózaton belül küldött és fogadott SMS-ekre és MMS-ekre. A sajtótájékoztatón Somodi Attila, az NHH központi piacfelügyeleti osztályve¬zetője bejelentette, hogy a hatóság honlapján im¬már elérhetők a legfrissebb szolgáltatásminőségi adatok és paraméterek. Így az ár és a szolgálta¬tásminőség összehasonlítása alapján körültekin¬tőbben tudnak a fogyasztók dönteni és választani a szolgáltatók és szolgáltatások közül.
Az NHH adatai alapján mind arányában, mind összességében is a mobiltelefon-szolgáltatással kapcsolatban van a legkevesebb probléma, míg a legtöbb az internet szolgáltatással.
Somodi Attila hozzátette: a magyar internet szol¬gáltatást a gyors növekedés és az elaprózódott piac jellemzi, ezért sok esetben a piac bővülésé¬vel járó feladatokkal a szolgáltatók nem tudnak lépést tartani, ezért sok a panasz a szolgáltatás minőségére, illetve az ügyfélszolgálatok működé¬sére. A panaszok jelentős részét a sávszélesség¬gel kapcsolatos problémák jelentik, amelyekre az NHH reményei szerint az új kormányrendelet, a garantált le- és feltöltési sebességre vonatkozó adatok közzététele megoldást ad.
A szolgáltatások minőségét bemutató adato¬kat először tavaly tette közzé az NHH. Az elektro¬nikus hírközlési szolgáltatóknak az általános szer¬ződési feltételekben szolgáltatásminőségi követel¬ményeket kell vállalniuk. A vállalások teljesülését folyamatosan mérniük kell, illetve évente nyilat-kozniuk is kell arról, hogy az eredmények meny-
nyiben feleltek meg a vállalásoknak.
Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője kifejtette: az NHH a nyilatkozatokban szereplő adatokat rendszerezi majd nyilvánosság¬ra hozza azért, hogy a fogyasztók könnyebben és tudatosan választhassanak az ajánlatok között. Hozzátette: amikor valaki először vásárol internet szolgáltatást, akkor szinte csak az árat veszi fi¬gyelembe, ám második alkalommal, vélhetően a negatív tapasztalatok miatt, már a minőségi muta¬tók is legalább annyira fontosak lesznek.
MTI 2008. 09. 25.
Internetes hozzáférési
díjak csökkentése, erősödő verseny
A szolgáltatók közötti verseny erősödését várja a hírközlési hatóság a szélessávú internetpiacon attól, hogy az Invitelnek, a Magyar Telekomnak és a UPC-nek mintegy 20 százalékkal kell csökken¬tenie az előfizető és a kapcsolási központ közötti, úgynevezett hurok átengedés havi nagykereske¬delmi díját, a vezetékes telefonon történő széles¬sávú internet (ADSL) szolgáltatás esetében.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a teljes, vagy részleges hurokátengedéssel az adott helyen sa¬ját hálózattal nem rendelkező (alternatív) szolgál¬tatók is tudnak kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtani.
Az NHH arról is döntött, hogy a szolgáltatók¬nak 50 százalékkal kell mérsékelniük a bitfolyam (adatforgalom) nagykereskedelmi havi díját. A ká¬beltévés internetes szolgáltatásokra a határozat nem vonatkozik. (A hatóság a kiskereskedelmi árról nem dönt, azt a piac szabja meg.)
A hurokátengedés a magyar hírközlési piacon még nem terjedt el, a mintegy 3,2 millió bekap¬csolt előfizetői vezetékes vonal alig fél százalékára rúg az átengedett hurkok száma. Az NHH remé¬nyei szerint a közzétett változtatások áttörést hoz¬hatnak ezen, a verseny szempontjából nagyon fontos területen, hiszen a most kialakított nagyke-reskedelmi feltételeknek köszönhetően további le¬hetőségek nyílnak meg a hatékonyan működő, al¬ternatív szolgáltatók előtt.
A versenyt erősítheti az is, hogy a határozat kötelezi a szolgáltatókat a helyi bitfolyam hozzáfé¬résen alapuló, DSL konstrukciók bevezetésére.
Az intézkedések eredményeként szigorúbb lesz a hurok átengedéséről szóló szerződéses rend¬szer, ami hozzájárul ahhoz is, hogy gyorsabbá váljék a folyamat.
A hírközlési hatóság tanácsa még 2007-ben jelentős piaci erővel (jpe) rendelkező szolgáltató¬nak minősítette az Invitelt, a Magyar Telekomot és a UPC-t, mint a Monortel jogutódját. Ezért ezeknek a szolgáltatóknak referencia ajánlatot kellett tenniük a hurokátengedés havi és egyszeri nagykereskedelmi díjaira, valamint a nyújtott szol¬gáltatás feltételeire. A tanács határozat-tervezetét nyilvános konzultáció után, számos észrevétel fi¬gyelembe vételével véglegesítették.
MTI 2008. 10. 07.
Decembertől az internetszolgáltatóknak nem¬csak vállalniuk és mérniük kell a garantált le- és feltöltési sebességet az adott díjcsomag esetében, hanem az értékeket a sávszélességgel együtt nyil¬vánosságra is kell hozniuk – mondta Dömötörné Ács Katalin, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) főigazgató-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: mindezt az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmé¬vel összefüggő követelményeiről szóló kormány¬rendelet alapján kell megtenniük. A garantált le- és feltöltési sebességet a cégeknek a hirdetések-ben is meg kell jeleníteniük. Az NHH a közzétételt és a vállalt értékeket ellenőrzi.
A főigazgató-helyettes elmondta: az előírás a rendelet kihirdetésétől számított kilencvenedik na¬pon lép életbe, tehát a szolgáltatóknak még kará¬csony előtt, december közepétől meg kell kezde¬niük a fogyasztók tájékoztatását arról, hogy aján-lataikban a meghirdetett sávszélességhez mekko¬ra garantált le- és feltöltési sebesség tartozik. Ko¬rábban a szolgáltatók a garantált értékeket csak az általános szerződési feltételeikben adták meg, de ott sem feltétlenül egy helyen az elvi maximu¬mot tükröző értékkel.
A szeptember 17-től hatályos kormányrende¬let csökkenti a szolgáltatók adatszolgáltatási ter¬heit és előírja azt is, hogy a földfelszíni, műholdas és a kábeles technológián nyújtott digitális televí¬ziós szolgáltatások üzemeltetőinek – hasonlóan az analógokhoz – is vállalniuk kell a szolgáltatás minőségére vonatkozó célértékeket.
A rendelet szerint egy újabb változás, hogy a mobiltelefon-szolgáltatóknak célértéket kell vállal¬niuk a saját hálózaton belül küldött és fogadott SMS-ekre és MMS-ekre. A sajtótájékoztatón Somodi Attila, az NHH központi piacfelügyeleti osztályve¬zetője bejelentette, hogy a hatóság honlapján im¬már elérhetők a legfrissebb szolgáltatásminőségi adatok és paraméterek. Így az ár és a szolgálta¬tásminőség összehasonlítása alapján körültekin¬tőbben tudnak a fogyasztók dönteni és választani a szolgáltatók és szolgáltatások közül.
Az NHH adatai alapján mind arányában, mind összességében is a mobiltelefon-szolgáltatással kapcsolatban van a legkevesebb probléma, míg a legtöbb az internet szolgáltatással.
Somodi Attila hozzátette: a magyar internet szol¬gáltatást a gyors növekedés és az elaprózódott piac jellemzi, ezért sok esetben a piac bővülésé¬vel járó feladatokkal a szolgáltatók nem tudnak lépést tartani, ezért sok a panasz a szolgáltatás minőségére, illetve az ügyfélszolgálatok működé¬sére. A panaszok jelentős részét a sávszélesség¬gel kapcsolatos problémák jelentik, amelyekre az NHH reményei szerint az új kormányrendelet, a garantált le- és feltöltési sebességre vonatkozó adatok közzététele megoldást ad.
A szolgáltatások minőségét bemutató adato¬kat először tavaly tette közzé az NHH. Az elektro¬nikus hírközlési szolgáltatóknak az általános szer¬ződési feltételekben szolgáltatásminőségi követel¬ményeket kell vállalniuk. A vállalások teljesülését folyamatosan mérniük kell, illetve évente nyilat-kozniuk is kell arról, hogy az eredmények meny-
nyiben feleltek meg a vállalásoknak.
Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője kifejtette: az NHH a nyilatkozatokban szereplő adatokat rendszerezi majd nyilvánosság¬ra hozza azért, hogy a fogyasztók könnyebben és tudatosan választhassanak az ajánlatok között. Hozzátette: amikor valaki először vásárol internet szolgáltatást, akkor szinte csak az árat veszi fi¬gyelembe, ám második alkalommal, vélhetően a negatív tapasztalatok miatt, már a minőségi muta¬tók is legalább annyira fontosak lesznek.
MTI 2008. 09. 25.
Internetes hozzáférési
díjak csökkentése, erősödő verseny
A szolgáltatók közötti verseny erősödését várja a hírközlési hatóság a szélessávú internetpiacon attól, hogy az Invitelnek, a Magyar Telekomnak és a UPC-nek mintegy 20 százalékkal kell csökken¬tenie az előfizető és a kapcsolási központ közötti, úgynevezett hurok átengedés havi nagykereske¬delmi díját, a vezetékes telefonon történő széles¬sávú internet (ADSL) szolgáltatás esetében.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a teljes, vagy részleges hurokátengedéssel az adott helyen sa¬ját hálózattal nem rendelkező (alternatív) szolgál¬tatók is tudnak kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtani.
Az NHH arról is döntött, hogy a szolgáltatók¬nak 50 százalékkal kell mérsékelniük a bitfolyam (adatforgalom) nagykereskedelmi havi díját. A ká¬beltévés internetes szolgáltatásokra a határozat nem vonatkozik. (A hatóság a kiskereskedelmi árról nem dönt, azt a piac szabja meg.)
A hurokátengedés a magyar hírközlési piacon még nem terjedt el, a mintegy 3,2 millió bekap¬csolt előfizetői vezetékes vonal alig fél százalékára rúg az átengedett hurkok száma. Az NHH remé¬nyei szerint a közzétett változtatások áttörést hoz¬hatnak ezen, a verseny szempontjából nagyon fontos területen, hiszen a most kialakított nagyke-reskedelmi feltételeknek köszönhetően további le¬hetőségek nyílnak meg a hatékonyan működő, al¬ternatív szolgáltatók előtt.
A versenyt erősítheti az is, hogy a határozat kötelezi a szolgáltatókat a helyi bitfolyam hozzáfé¬résen alapuló, DSL konstrukciók bevezetésére.
Az intézkedések eredményeként szigorúbb lesz a hurok átengedéséről szóló szerződéses rend¬szer, ami hozzájárul ahhoz is, hogy gyorsabbá váljék a folyamat.
A hírközlési hatóság tanácsa még 2007-ben jelentős piaci erővel (jpe) rendelkező szolgáltató¬nak minősítette az Invitelt, a Magyar Telekomot és a UPC-t, mint a Monortel jogutódját. Ezért ezeknek a szolgáltatóknak referencia ajánlatot kellett tenniük a hurokátengedés havi és egyszeri nagykereskedelmi díjaira, valamint a nyújtott szol¬gáltatás feltételeire. A tanács határozat-tervezetét nyilvános konzultáció után, számos észrevétel fi¬gyelembe vételével véglegesítették.
MTI 2008. 10. 07.