HTE Diplomaterv – Szakdolgozat Pályázat 2008
A HTE 2008-ban 2 kategóriában hirdetett diplomaterv és szakdolgozat pályázatot: „A” kate¬gória – egyetemek MSc programja vagy 5 éves képzés, „B” kategória – egyetemek BSc programja vagy főiskolai képzés. A pályázatra összesen 47 dolgozat érkezett, 30 az A és 17 a B kategóriában.
A dolgozatok bírálatára Bíráló Bizottságot állí¬tottunk össze, melynek munkájában a HTE Tudo¬mányos Bizottság tagjain kívül részt vett: Bognár Géza, Gábor Dénes Főiskola; Cserny László, Dunaújvárosi Főiskola; Gosztony Géza, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Mojzes Imre, Debreceni Egyetem; Szpisják Tibor, Simonyi Károly Szakkol¬légium; Szekeres Dániel, BMF-KVK.
Egyes bizottsági tagok segítőket is bevontak a bírálatba, akik a következők voltak: Jeszenői Péter, Lukovszki Tamás, Kovács János, Mészáros György, Kopácsi Sándor, Berke József, Muhari Csilla, Szity-
tya Ottó, Szász Gábor, Csuka Antal, Bognár Géza.
A dolgozatok nagy számára való tekintettel a bí¬rálatot két fázisban hajtottuk végre. Az első fázis¬ban minden dolgozatot három bíráló értékelt (9 dol¬gozat/bíráló) az alábbi szempontok szerint: téma korszerűsége, kapcsolódó irodalom feldolgozása, tartalmi mélység, és formai elemek. Az értékelé¬sek alapján kiválasztásra került 13 dolgozat az A kategóriából és 6 dolgozat a B kategóriából. A má¬sodik fázisban a kiválasztott dolgozatok közül min¬den bíráló bizottsági tag javaslatot tett a három legjobbra mind az A, mind a B kategóriában. A he¬lyezéseket a kapott szavazatok száma döntötte el. Az A kategóriában egyértelmű sorrend alakult ki, a B kategóriában a második és harmadik he¬lyezést elérő dolgozat azonos számú szavazatot kapott. A szavazás eredménye alapján a bizott¬ság elnöke javaslatot tett a sorrendre, és lehető¬séget adott a bizottság tagjainak az ellenvetésre. Ellenvetéssel senki nem élt.
A fentiek alapján a Bíráló Bizottság az alábbi dolgozatokat választotta díjazásra:
A kategória
1. Róka András
Képfeldolgozás Kognitív Informatikai Modellekkel. Konzulens: Baranyi Péter, BME-TMIT
2. Ocsovai Péter
Helyfüggő információ alkalmazási lehetőségei mobil környezetben. Konzulens: Schulz Róbert, BME-HIT
3. Babarczi Péter
Összeköttetések rendelkezésre állásának garan¬tálása gerinchálózatokban. Konzulens: Tapolczai János, BME-TMIT
B kategória
1. Salamon Dániel
Antennarendszerek iránykarakterisztikájának há¬romdimenziós szimulációja. Konzulens: Németh András, ZMNE
2. Balázs Tibor
URH állomás távvezérlése műsorjel továbbító ISDN kodeken keresztül. Konzulensek: Gudra Tibor, Munka István, BMF
3. Juhász Csaba
KF/TF csatornakonverter tervezése digitális átvitel céljára. Konzulensek: Egri Tamás, Auer Tibor, BMF
A fenti díjakon túl a Bíráló Bizottság elnöke dicséretre javasolta az alábbi két dolgozatot, me¬lyek igen színvonalas munkák, de témájuk nem esik a HTE tevékenységének fókuszába:
Haidegger Tamás, Agysebészeti robot pon¬tosságának és biztonsági funkcióinak fejlesz¬tése. Konzulensek: Peter Kazanzides, Johns Hopkins University és Benyó Zoltán, BME-IIT
Galántai Gábor, Cink-oxid nanoszálak elektro-mechanikai modellezése. Konzulensek: Csurgay Árpád, PPKE és Volk János
A Bíráló Bizottság elnökeként ezúton szeret¬nék köszönetet mondani a Bíráló Bizottság tagjai¬nak és a külső segítőknek a bírálati folyamatban végzett áldozatos munkájukért, valamint az összes pályázónak a benyújtott színvonalas dolgozatokért.
Dr. Buttyán Levente
HTE Tudományos Bizottság
DIPLOMATERV ÖSSZEFOGLALÓ
Róka András, BME-TMIT
Képfeldolgozás Kognitív Informatikai Modellekkel
Az utóbbi évtizedekben a képfeldolgozás te¬rületén egyre nagyobb szerepet kaptak a kognitív informatikai modellek – a biológiailag inspirált lágy-számítási eljárások. A kognitív informatika cél¬ja, hogy feltárja és modellezze az agyi funkciók működésének lényegét a magas szintű funkcionali¬tásra koncentrálva, elvonatkoztatva a konkrét ideg¬rendszeri megvalósulás sejtszintű részleteitől (pl. in-gerületvezetés, kémiai folyamatok). A diploma-munka olyan kognitív informatikai modellekkel fog¬lalkozik, melyeket az emberi retina és a látókéreg működése inspirált.
A szerző által felállított tremor-alapú retinamo¬dell célja a klasszikus, konvolúció-alapú szűrési tech¬nika, és a retina által megvalósított szűrő-archi¬tektúra közötti információelméleti ellentmondás fel¬oldása volt. A klasszikus konvolúció-alapú élde¬tektáló eljárások esetében a szűrőmátrixok pixel-szintű átfedése biztosítja az élek megbízható de-tektálását. A retinakutatás legújabb eredményei azt mutatják, hogy a retinán az éldetektálásért felelős – a szűrőmátrixok szerepét betöltő – recep¬tív mezők között az éleslátás területén nincs átfe¬dés. Ez különösen érdekes, hiszen itt van szük¬ség a legrészletesebb szűrési eljárásra.
Átfedés mentes szűrő-architektúra alkalmazá¬sa a digitális képfeldolgozásban olyan mértékű in¬formációveszteséggel jár, ami megkérdőjelezi, hogy a retina átfedés mentes receptív-mező elrendező¬dése önmagában képes-e megfelelő minőségű információkat továbbítani az agy felé. A szerző kimutatta, hogy a retinális ganglionsejtek impul-zusválaszának és a nagyfrekvenciás akaratlan szemmozgások együttműködésének eredménye¬ként a retinán ún. virtuális receptív mezők jöhet¬nek létre, melyek kompenzálni képesek a nem át¬fedő struktúra okozta információveszteségeket.
A retinamodellnek szoftver- és hardver-imple¬mentációja is elkészült. A szoftver segítségével a retina tetszőleges szelete modellezhető, beállítha¬tó a receptív mezők mérete, típusa, súlyozása, egymástól való távolságuk és elrendeződésük. Ezen kívül az akaratlan szemmozgások amplitú¬dója és dinamikája is megadható. A hardver-imp-lementáció – egy kamera képét felhasználva – FPGA áramkörön valósítja meg, és szemlélteti a modell működését. A Celoxica RC300 fejlesztői kártyán létrehozott rendszer a retinális ganglion¬sejtek funkcionalitását valósítja meg, míg az aka¬ratlan szemmozgások a kamerára szerelt rezgő¬motorokkal modellezhetők. A fizikai rendszer célja az elméleti modell működésének szemléltetése volt.
A diplomamunka további fejezetei a látókéreg V1 központjának kiterjesztett VFA modelljét mu¬tatja be. A VFA (Visual Feature Array) a David H. Hubel Nobel-díjas agykutató által megalkotott „ice-cube” modell mérnöki implementációja. A VFA egy 3 vagy több dimenziós ábrázolási forma, amely különböző képi tulajdonságok biológiailag inspi¬rált, „szabványos” tárolását teszi lehetővé.
A szerző az orientált vonalszegmenseket tar¬talmazó VFA-ban megjelenő zavaró, redundáns információk eltűntetésére javasolt egy eljárást, amely az egymással versengő neuronok elvén működik. Végül a diplomamunka a csomópontok, sarkok, vonalkereszteződések detektálásának VFA-alapú módszerét és tárolását mutatja be egy 4 dimenziós VFA-ban.
SZAKDOLGOZAT ÖSSZEFOGLALÓ
Salamon Dániel, ZMNE
Antennarendszerek iránykarakterisztikájának háromdimenziós szimulációja
A korszerű vezeték nélküli híradó- és informa¬tikai rendszerek, mikrohullámú távérzékelő-, képal¬kotó berendezések, radarok, valamint más nagy¬pontosságú rádióelektronikai felderítő eszközök túlnyomó többsége elektromágneses hullámok se-gítségével működik, melyek kisugárzása és vétele különböző antennákkal történik. Az eszközök mű¬ködését, műszaki jellemzőit nagyban befolyásol¬ják az alkalmazott antennák villamos paraméterei, melyek közül az egyik legfontosabb és legszemlé¬letesebb az iránykarakterisztika. Ennek ismereté¬ben lehetővé válik adott viszonylatban optimális összeköttetések, illetve távközlési- és radaranten¬nák tervezése.
Dolgozatomban az általam megvalósított irány¬karakterisztika-szimulációs szoftver elméleti alap¬jait, fejlesztésének menetét, a kidolgozás közben fellépő matematikai és programtervezési problé¬mákat, tapasztalatokat és a lehetséges alkalma¬zási alternatívákat mutattam be, valamint kijelöl¬tem a továbbfejlesztés lehetséges irányait.
A program képes izotrop-, monopol- és dipó¬lus antennák, valamint ezen elemekből felépülő sugárzó sorok, tetszőleges (2D) geometriájú rend¬szerek karakterisztikáját, illetve az általunk mate¬matikai leírással megadott sugárzási képeket meg¬jeleníteni. Grafikus felülete alkalmas 3D-s irányka¬rakterisztikák (illetve azok síkbeli metszeteinek) egyedi és csoportos megjelenítésre (egyidejűleg négy karakterisztika), antennarendszerek tervezési folyamatának megkönnyítésére. A szoftver egysze¬rűen kezelhető, mégis nagy szabadságfokkal ren¬delkezik.
Az ábrázoláshoz szükséges pontok térbeli el¬helyezkedése polár koordinátákban kerül megha¬tározásra, majd elmentésre. Az így kapott karak¬terisztika diszkretizált jellege grafikai szempontból nem zavaró, a sugárzási paraméterek későbbi szá¬mításánál azonban problémát okozhat.
A fejlesztés folyamán törekedni kellett a szél¬sőséges esetben akár félmillió pont kiszámításá¬hoz szükséges memóriakapacitás, illetve számítási idő optimalizálására, ami a matematikai apparátus többszöri átalakítását, egyszerűsítését, célszerű¬sítését igényelte. A programba integrált DAL (Di¬rect Algoritm Logic) algoritmus teszi lehetővé a tetszőleges iránykarakterisztikákat leíró matemati¬kai függvények beolvasását.
A fejlesztés során számos olyan további ötlet és megoldási javaslat merült fel, amivel a program jelenlegi képességeit kiegészíthetjük, további szá¬mításokat, vizsgálatokat végezhetünk, vagy a ter¬vezési folyamatokat tovább egyszerűsíthetjük.
ELEKTRONIKUS GYÓGYSZERÜGY
Dokumentum-technológiai szakosztály konferencia beszámolója
A HTE Dokumentum-technológiai szakosztá¬lya (más szervezetekkel közösen) immáron negye¬dik alkalommal szervezett iparág specifikus szak¬mai konferenciát kifejezetten a gyógyszeripari sze¬replők számára. November 20-án, új helyszínen, az OEP konferencia termében zajlott a rendez-vény. Kilencvenhat regisztrált résztvevő jött el, amely Magyarországon közel kéttucatnyi gyógy¬szergyártáshoz közeli tevékenységű cég alapján komoly részvételt jelent. Bár már rendezvény so¬rozatról beszélhetünk, a résztvevők fele első íz¬ben vett részt a gyógyszer gyártóknak szóló szak¬mai napon.
Mivel az új helyszín lehetővé tette, most kis cé¬ges standokat is kialakítottunk az előtérben, amely a szünetekben élettel töltötte meg az egyébként is hangulatos teret. A résztvevők régi ismerősként üdvözölték egymást, amely jól mutatja egy adott szakmai közösség összetartását, a közös szak¬mai érdekek és igények alapján történő együtt gondolkodást, amelyhez a rendezvény alkalmas keretet nyújthat.
A tematika kialakítása során tekintettel voltunk a belső szakmai viták és aktualitások hatására, így az általánosan hangzó cím mögött az elektro¬nikus törzskönyvezésről, az eCTD nemzetközi el¬fogadottságáról, terjedéséről, az elektronikus doku¬mentációk összeállításáról és validálásáról hallhat¬tunk előadásokat. A programban két angol nyelvű előadás is szerepelt, amely a hallgatóság számá¬ra nem okozott nyelvi problémát, ezzel szinte euró¬pai szintre emelte a hangulatot. Több résztvevő is közvetlenül felkereste az előadókat a szünetben, amelyhez megfelelő hátteret adtak a rögtönzött standok.
Az elektronikus dokumentumkezelés, mint szin¬te minden ipari területen, a gyógyszer gyártók ese¬tében is igen fontos terület, a hatósági szabályo¬zás és követelmények miatt viszont az ezzel kap¬csolatos feladatok külső kényszerként érkeznek. A vállalatokon belül gyógyszer-törzskönyvezéssel foglalkozó kollégák adták a hallgatóság nagy ré¬szét. Számukra az elektronikus törzskönyvi ada¬tok kezelése, és ezek alapján a törzskönyv össze-állítása a mindennapi munka része. A hatósági beadványok formátumának és formájának válto¬zása – az eCTD mint eredendően elektronikus formátumú beadvány –, komoly feladat elé állítja a gyógyszergyárakat. A dokumentumkezelési igény, a szakosztály alapvető szakmai igénye, ezen ha¬tósági követelmény közvetítésével gyűrűzik be a szervezetek életébe. A cseh hatóság már kötele¬zővé tette az elektronikus formátumú beadványok használatát, az európai szervezet (EMEA) világos ütemterv elé állította az európai gyógyszergyár¬tást. Az egyik előadás épp e kihívásból vezette le azt a katalizáló hatást, amely a teljes szervezetre kiterjedő vállalati dokumentumkezelő rendszer be¬vezetését indikálhatja.
A házigazda részéről Németh Gergely, a Gyógyszerügyi Főosztály egyik munkatársa tartott előadást, amely jól illeszkedett a teljes rendez¬vénysorozaton átívelő eCTD témakörhöz. Igyekez¬tünk tovább szélesíteni és egyben mélyíteni a te¬matikát, szem előtt tartva, hogy az újonnan részt¬vevő, illetve a rendszeresen visszatérő hallgatóság részére is megfelelő tartalmú legyen a program.
A mostani rendezvény megerősítette azt a gya¬korlatot, amely szerint évente kétszer – tavasszal és ősszel, érdemes és célszerű a gyógyszeripari szereplők számára a rendezvénysorozatot folytatni. Ezzel a 2009 tavaszra tervezett konferencia szer¬vezése gyakorlatilag már el is kezdődött. Az OEP helyszíne kiválóan megfelel az igényeknek, igyek¬szünk az adottságok kiaknázásával tovább széle¬síteni a lehetséges érdeklődők körét, több nem¬zetközi előadást, több felhasználói státuszú elő¬adó felkérését tervezzük.
Meglehet, hogy a „papírmentes iroda” csak üres frázis, de az elektronikus dokumentumkezelés, és annak szakmai, informatikai teljesítése örökzöld témának tűnik, amely mind a Dokumentum-tech¬nológiai szakosztály, mind a közreműködő szer¬vezetek számára kiemelt jelentőségű.
Köszönjük a hallgatóság lelkesítését, pozitív visszajelzéseit, és visszavárjuk őket a soron kö¬vetkező rendezvényen.
Haraszti Miklós
A dolgozatok bírálatára Bíráló Bizottságot állí¬tottunk össze, melynek munkájában a HTE Tudo¬mányos Bizottság tagjain kívül részt vett: Bognár Géza, Gábor Dénes Főiskola; Cserny László, Dunaújvárosi Főiskola; Gosztony Géza, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Mojzes Imre, Debreceni Egyetem; Szpisják Tibor, Simonyi Károly Szakkol¬légium; Szekeres Dániel, BMF-KVK.
Egyes bizottsági tagok segítőket is bevontak a bírálatba, akik a következők voltak: Jeszenői Péter, Lukovszki Tamás, Kovács János, Mészáros György, Kopácsi Sándor, Berke József, Muhari Csilla, Szity-
tya Ottó, Szász Gábor, Csuka Antal, Bognár Géza.
A dolgozatok nagy számára való tekintettel a bí¬rálatot két fázisban hajtottuk végre. Az első fázis¬ban minden dolgozatot három bíráló értékelt (9 dol¬gozat/bíráló) az alábbi szempontok szerint: téma korszerűsége, kapcsolódó irodalom feldolgozása, tartalmi mélység, és formai elemek. Az értékelé¬sek alapján kiválasztásra került 13 dolgozat az A kategóriából és 6 dolgozat a B kategóriából. A má¬sodik fázisban a kiválasztott dolgozatok közül min¬den bíráló bizottsági tag javaslatot tett a három legjobbra mind az A, mind a B kategóriában. A he¬lyezéseket a kapott szavazatok száma döntötte el. Az A kategóriában egyértelmű sorrend alakult ki, a B kategóriában a második és harmadik he¬lyezést elérő dolgozat azonos számú szavazatot kapott. A szavazás eredménye alapján a bizott¬ság elnöke javaslatot tett a sorrendre, és lehető¬séget adott a bizottság tagjainak az ellenvetésre. Ellenvetéssel senki nem élt.
A fentiek alapján a Bíráló Bizottság az alábbi dolgozatokat választotta díjazásra:
A kategória
1. Róka András
Képfeldolgozás Kognitív Informatikai Modellekkel. Konzulens: Baranyi Péter, BME-TMIT
2. Ocsovai Péter
Helyfüggő információ alkalmazási lehetőségei mobil környezetben. Konzulens: Schulz Róbert, BME-HIT
3. Babarczi Péter
Összeköttetések rendelkezésre állásának garan¬tálása gerinchálózatokban. Konzulens: Tapolczai János, BME-TMIT
B kategória
1. Salamon Dániel
Antennarendszerek iránykarakterisztikájának há¬romdimenziós szimulációja. Konzulens: Németh András, ZMNE
2. Balázs Tibor
URH állomás távvezérlése műsorjel továbbító ISDN kodeken keresztül. Konzulensek: Gudra Tibor, Munka István, BMF
3. Juhász Csaba
KF/TF csatornakonverter tervezése digitális átvitel céljára. Konzulensek: Egri Tamás, Auer Tibor, BMF
A fenti díjakon túl a Bíráló Bizottság elnöke dicséretre javasolta az alábbi két dolgozatot, me¬lyek igen színvonalas munkák, de témájuk nem esik a HTE tevékenységének fókuszába:
Haidegger Tamás, Agysebészeti robot pon¬tosságának és biztonsági funkcióinak fejlesz¬tése. Konzulensek: Peter Kazanzides, Johns Hopkins University és Benyó Zoltán, BME-IIT
Galántai Gábor, Cink-oxid nanoszálak elektro-mechanikai modellezése. Konzulensek: Csurgay Árpád, PPKE és Volk János
A Bíráló Bizottság elnökeként ezúton szeret¬nék köszönetet mondani a Bíráló Bizottság tagjai¬nak és a külső segítőknek a bírálati folyamatban végzett áldozatos munkájukért, valamint az összes pályázónak a benyújtott színvonalas dolgozatokért.
Dr. Buttyán Levente
HTE Tudományos Bizottság
DIPLOMATERV ÖSSZEFOGLALÓ
Róka András, BME-TMIT
Képfeldolgozás Kognitív Informatikai Modellekkel
Az utóbbi évtizedekben a képfeldolgozás te¬rületén egyre nagyobb szerepet kaptak a kognitív informatikai modellek – a biológiailag inspirált lágy-számítási eljárások. A kognitív informatika cél¬ja, hogy feltárja és modellezze az agyi funkciók működésének lényegét a magas szintű funkcionali¬tásra koncentrálva, elvonatkoztatva a konkrét ideg¬rendszeri megvalósulás sejtszintű részleteitől (pl. in-gerületvezetés, kémiai folyamatok). A diploma-munka olyan kognitív informatikai modellekkel fog¬lalkozik, melyeket az emberi retina és a látókéreg működése inspirált.
A szerző által felállított tremor-alapú retinamo¬dell célja a klasszikus, konvolúció-alapú szűrési tech¬nika, és a retina által megvalósított szűrő-archi¬tektúra közötti információelméleti ellentmondás fel¬oldása volt. A klasszikus konvolúció-alapú élde¬tektáló eljárások esetében a szűrőmátrixok pixel-szintű átfedése biztosítja az élek megbízható de-tektálását. A retinakutatás legújabb eredményei azt mutatják, hogy a retinán az éldetektálásért felelős – a szűrőmátrixok szerepét betöltő – recep¬tív mezők között az éleslátás területén nincs átfe¬dés. Ez különösen érdekes, hiszen itt van szük¬ség a legrészletesebb szűrési eljárásra.
Átfedés mentes szűrő-architektúra alkalmazá¬sa a digitális képfeldolgozásban olyan mértékű in¬formációveszteséggel jár, ami megkérdőjelezi, hogy a retina átfedés mentes receptív-mező elrendező¬dése önmagában képes-e megfelelő minőségű információkat továbbítani az agy felé. A szerző kimutatta, hogy a retinális ganglionsejtek impul-zusválaszának és a nagyfrekvenciás akaratlan szemmozgások együttműködésének eredménye¬ként a retinán ún. virtuális receptív mezők jöhet¬nek létre, melyek kompenzálni képesek a nem át¬fedő struktúra okozta információveszteségeket.
A retinamodellnek szoftver- és hardver-imple¬mentációja is elkészült. A szoftver segítségével a retina tetszőleges szelete modellezhető, beállítha¬tó a receptív mezők mérete, típusa, súlyozása, egymástól való távolságuk és elrendeződésük. Ezen kívül az akaratlan szemmozgások amplitú¬dója és dinamikája is megadható. A hardver-imp-lementáció – egy kamera képét felhasználva – FPGA áramkörön valósítja meg, és szemlélteti a modell működését. A Celoxica RC300 fejlesztői kártyán létrehozott rendszer a retinális ganglion¬sejtek funkcionalitását valósítja meg, míg az aka¬ratlan szemmozgások a kamerára szerelt rezgő¬motorokkal modellezhetők. A fizikai rendszer célja az elméleti modell működésének szemléltetése volt.
A diplomamunka további fejezetei a látókéreg V1 központjának kiterjesztett VFA modelljét mu¬tatja be. A VFA (Visual Feature Array) a David H. Hubel Nobel-díjas agykutató által megalkotott „ice-cube” modell mérnöki implementációja. A VFA egy 3 vagy több dimenziós ábrázolási forma, amely különböző képi tulajdonságok biológiailag inspi¬rált, „szabványos” tárolását teszi lehetővé.
A szerző az orientált vonalszegmenseket tar¬talmazó VFA-ban megjelenő zavaró, redundáns információk eltűntetésére javasolt egy eljárást, amely az egymással versengő neuronok elvén működik. Végül a diplomamunka a csomópontok, sarkok, vonalkereszteződések detektálásának VFA-alapú módszerét és tárolását mutatja be egy 4 dimenziós VFA-ban.
SZAKDOLGOZAT ÖSSZEFOGLALÓ
Salamon Dániel, ZMNE
Antennarendszerek iránykarakterisztikájának háromdimenziós szimulációja
A korszerű vezeték nélküli híradó- és informa¬tikai rendszerek, mikrohullámú távérzékelő-, képal¬kotó berendezések, radarok, valamint más nagy¬pontosságú rádióelektronikai felderítő eszközök túlnyomó többsége elektromágneses hullámok se-gítségével működik, melyek kisugárzása és vétele különböző antennákkal történik. Az eszközök mű¬ködését, műszaki jellemzőit nagyban befolyásol¬ják az alkalmazott antennák villamos paraméterei, melyek közül az egyik legfontosabb és legszemlé¬letesebb az iránykarakterisztika. Ennek ismereté¬ben lehetővé válik adott viszonylatban optimális összeköttetések, illetve távközlési- és radaranten¬nák tervezése.
Dolgozatomban az általam megvalósított irány¬karakterisztika-szimulációs szoftver elméleti alap¬jait, fejlesztésének menetét, a kidolgozás közben fellépő matematikai és programtervezési problé¬mákat, tapasztalatokat és a lehetséges alkalma¬zási alternatívákat mutattam be, valamint kijelöl¬tem a továbbfejlesztés lehetséges irányait.
A program képes izotrop-, monopol- és dipó¬lus antennák, valamint ezen elemekből felépülő sugárzó sorok, tetszőleges (2D) geometriájú rend¬szerek karakterisztikáját, illetve az általunk mate¬matikai leírással megadott sugárzási képeket meg¬jeleníteni. Grafikus felülete alkalmas 3D-s irányka¬rakterisztikák (illetve azok síkbeli metszeteinek) egyedi és csoportos megjelenítésre (egyidejűleg négy karakterisztika), antennarendszerek tervezési folyamatának megkönnyítésére. A szoftver egysze¬rűen kezelhető, mégis nagy szabadságfokkal ren¬delkezik.
Az ábrázoláshoz szükséges pontok térbeli el¬helyezkedése polár koordinátákban kerül megha¬tározásra, majd elmentésre. Az így kapott karak¬terisztika diszkretizált jellege grafikai szempontból nem zavaró, a sugárzási paraméterek későbbi szá¬mításánál azonban problémát okozhat.
A fejlesztés folyamán törekedni kellett a szél¬sőséges esetben akár félmillió pont kiszámításá¬hoz szükséges memóriakapacitás, illetve számítási idő optimalizálására, ami a matematikai apparátus többszöri átalakítását, egyszerűsítését, célszerű¬sítését igényelte. A programba integrált DAL (Di¬rect Algoritm Logic) algoritmus teszi lehetővé a tetszőleges iránykarakterisztikákat leíró matemati¬kai függvények beolvasását.
A fejlesztés során számos olyan további ötlet és megoldási javaslat merült fel, amivel a program jelenlegi képességeit kiegészíthetjük, további szá¬mításokat, vizsgálatokat végezhetünk, vagy a ter¬vezési folyamatokat tovább egyszerűsíthetjük.
ELEKTRONIKUS GYÓGYSZERÜGY
Dokumentum-technológiai szakosztály konferencia beszámolója
A HTE Dokumentum-technológiai szakosztá¬lya (más szervezetekkel közösen) immáron negye¬dik alkalommal szervezett iparág specifikus szak¬mai konferenciát kifejezetten a gyógyszeripari sze¬replők számára. November 20-án, új helyszínen, az OEP konferencia termében zajlott a rendez-vény. Kilencvenhat regisztrált résztvevő jött el, amely Magyarországon közel kéttucatnyi gyógy¬szergyártáshoz közeli tevékenységű cég alapján komoly részvételt jelent. Bár már rendezvény so¬rozatról beszélhetünk, a résztvevők fele első íz¬ben vett részt a gyógyszer gyártóknak szóló szak¬mai napon.
Mivel az új helyszín lehetővé tette, most kis cé¬ges standokat is kialakítottunk az előtérben, amely a szünetekben élettel töltötte meg az egyébként is hangulatos teret. A résztvevők régi ismerősként üdvözölték egymást, amely jól mutatja egy adott szakmai közösség összetartását, a közös szak¬mai érdekek és igények alapján történő együtt gondolkodást, amelyhez a rendezvény alkalmas keretet nyújthat.
A tematika kialakítása során tekintettel voltunk a belső szakmai viták és aktualitások hatására, így az általánosan hangzó cím mögött az elektro¬nikus törzskönyvezésről, az eCTD nemzetközi el¬fogadottságáról, terjedéséről, az elektronikus doku¬mentációk összeállításáról és validálásáról hallhat¬tunk előadásokat. A programban két angol nyelvű előadás is szerepelt, amely a hallgatóság számá¬ra nem okozott nyelvi problémát, ezzel szinte euró¬pai szintre emelte a hangulatot. Több résztvevő is közvetlenül felkereste az előadókat a szünetben, amelyhez megfelelő hátteret adtak a rögtönzött standok.
Az elektronikus dokumentumkezelés, mint szin¬te minden ipari területen, a gyógyszer gyártók ese¬tében is igen fontos terület, a hatósági szabályo¬zás és követelmények miatt viszont az ezzel kap¬csolatos feladatok külső kényszerként érkeznek. A vállalatokon belül gyógyszer-törzskönyvezéssel foglalkozó kollégák adták a hallgatóság nagy ré¬szét. Számukra az elektronikus törzskönyvi ada¬tok kezelése, és ezek alapján a törzskönyv össze-állítása a mindennapi munka része. A hatósági beadványok formátumának és formájának válto¬zása – az eCTD mint eredendően elektronikus formátumú beadvány –, komoly feladat elé állítja a gyógyszergyárakat. A dokumentumkezelési igény, a szakosztály alapvető szakmai igénye, ezen ha¬tósági követelmény közvetítésével gyűrűzik be a szervezetek életébe. A cseh hatóság már kötele¬zővé tette az elektronikus formátumú beadványok használatát, az európai szervezet (EMEA) világos ütemterv elé állította az európai gyógyszergyár¬tást. Az egyik előadás épp e kihívásból vezette le azt a katalizáló hatást, amely a teljes szervezetre kiterjedő vállalati dokumentumkezelő rendszer be¬vezetését indikálhatja.
A házigazda részéről Németh Gergely, a Gyógyszerügyi Főosztály egyik munkatársa tartott előadást, amely jól illeszkedett a teljes rendez¬vénysorozaton átívelő eCTD témakörhöz. Igyekez¬tünk tovább szélesíteni és egyben mélyíteni a te¬matikát, szem előtt tartva, hogy az újonnan részt¬vevő, illetve a rendszeresen visszatérő hallgatóság részére is megfelelő tartalmú legyen a program.
A mostani rendezvény megerősítette azt a gya¬korlatot, amely szerint évente kétszer – tavasszal és ősszel, érdemes és célszerű a gyógyszeripari szereplők számára a rendezvénysorozatot folytatni. Ezzel a 2009 tavaszra tervezett konferencia szer¬vezése gyakorlatilag már el is kezdődött. Az OEP helyszíne kiválóan megfelel az igényeknek, igyek¬szünk az adottságok kiaknázásával tovább széle¬síteni a lehetséges érdeklődők körét, több nem¬zetközi előadást, több felhasználói státuszú elő¬adó felkérését tervezzük.
Meglehet, hogy a „papírmentes iroda” csak üres frázis, de az elektronikus dokumentumkezelés, és annak szakmai, informatikai teljesítése örökzöld témának tűnik, amely mind a Dokumentum-tech¬nológiai szakosztály, mind a közreműködő szer¬vezetek számára kiemelt jelentőségű.
Köszönjük a hallgatóság lelkesítését, pozitív visszajelzéseit, és visszavárjuk őket a soron kö¬vetkező rendezvényen.
Haraszti Miklós