Új adatvédelmi szabályok Németországban
A német kormány elfogadta Wolfgang Schäuble belügyminiszter előterjesztését, így a jövőben elvi¬leg erősödik a személyes adatok védelme. A né¬met állampolgároknak nagyobb beleszólásuk lesz abba, hogy mely hivatalok kaphatják meg a sze¬mélyes adataikat és azokat miként és meddig tá¬rolhatják, illetve használhatják fel.
A dokumentum egyik tétele szerint például el¬törlik azokat a szolgáltatásokat, amikor a felhasz¬náló adatait használják fel az internetes áruházak, bankok és más intézmények, cégek – általában az illetők tudta és beleegyezése nélkül – marke¬ting- és reklám célokra. A jövőben ez csak korlá¬tozott módon történhet meg. Kizárólag a civil, fo¬gyasztóvédelmi (például termékminősítő) oldalak és a segélyszervezetek élhetnek majd ezzel a le-hetőséggel.
Ezenkívül bevezetik a vállalatok számára ön¬kéntes adatvédelmi auditálást, amelynek során meg¬vizsgálják és értékelik az adott cég adatvédelmi rendszereit, előírásait és gyakorlatát. Amennyiben egy társaság sikerrel veszi a vizsgát, akkor úgy¬nevezett adatvédelmi jelölést kaphat, amit fel¬használhat akár a hirdetéseiben is. Az adatok ki¬szivárgása esetén kötelező lesz mind az esetle¬ges érintettek, mind pedig a közvélemény tájékoz-tatása. Mentességet ez alól szintén csak a jóté¬konysági szervezetek kaphatnak. Emellett megemel¬ték az adatvédelmi jogsértések esetében kiszab¬ható pénzbüntetéseket, a felső határt 300 000 euró¬ban állapították meg.
További szigorítás, hogy a német állam elko¬bozhatja az illegális vagy az információkat az em¬berek tudta és hozzájárulása nélkül megszerző adatkereskedők nyereségét. A cégek összesen há¬rom év türelmi időt kapnak, utána bevezetik a zéró tolerancia elvet. Peter Schaar adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a 3 év túl hosszú idő és kérdéses, hogy a gazdaságnak valóban szüksége van-e
3 esztendőre az átállásra. Ráadásul már az egy¬éves adatok is gyakran elavultnak számítanak.
A szakember egyúttal szorgalmazta, hogy kö¬telező legyen feltüntetni az információk származási helyét, hogy a felhasználók megvizsgálhassák: va¬lóban ők engedélyezték-e például a nevük utólagos felhasználását. Azt ugyanakkor Wolfgang Schäuble is elismerte, hogy hiába lesznek a szigorítások, adatlopások a jövőben is előfordulnak majd.
Az idei évben rendkívül sok adatlopási ügy borzolta a kedélyeket Európa szerte. Elég csak a februári adócsalási botrányra vagy a német T-Mobile 17 millió előfizetőjének ellopott adataira gondolni.
SG.hu 2008. 12. 12.
A dokumentum egyik tétele szerint például el¬törlik azokat a szolgáltatásokat, amikor a felhasz¬náló adatait használják fel az internetes áruházak, bankok és más intézmények, cégek – általában az illetők tudta és beleegyezése nélkül – marke¬ting- és reklám célokra. A jövőben ez csak korlá¬tozott módon történhet meg. Kizárólag a civil, fo¬gyasztóvédelmi (például termékminősítő) oldalak és a segélyszervezetek élhetnek majd ezzel a le-hetőséggel.
Ezenkívül bevezetik a vállalatok számára ön¬kéntes adatvédelmi auditálást, amelynek során meg¬vizsgálják és értékelik az adott cég adatvédelmi rendszereit, előírásait és gyakorlatát. Amennyiben egy társaság sikerrel veszi a vizsgát, akkor úgy¬nevezett adatvédelmi jelölést kaphat, amit fel¬használhat akár a hirdetéseiben is. Az adatok ki¬szivárgása esetén kötelező lesz mind az esetle¬ges érintettek, mind pedig a közvélemény tájékoz-tatása. Mentességet ez alól szintén csak a jóté¬konysági szervezetek kaphatnak. Emellett megemel¬ték az adatvédelmi jogsértések esetében kiszab¬ható pénzbüntetéseket, a felső határt 300 000 euró¬ban állapították meg.
További szigorítás, hogy a német állam elko¬bozhatja az illegális vagy az információkat az em¬berek tudta és hozzájárulása nélkül megszerző adatkereskedők nyereségét. A cégek összesen há¬rom év türelmi időt kapnak, utána bevezetik a zéró tolerancia elvet. Peter Schaar adatvédelmi biztos úgy vélte, hogy a 3 év túl hosszú idő és kérdéses, hogy a gazdaságnak valóban szüksége van-e
3 esztendőre az átállásra. Ráadásul már az egy¬éves adatok is gyakran elavultnak számítanak.
A szakember egyúttal szorgalmazta, hogy kö¬telező legyen feltüntetni az információk származási helyét, hogy a felhasználók megvizsgálhassák: va¬lóban ők engedélyezték-e például a nevük utólagos felhasználását. Azt ugyanakkor Wolfgang Schäuble is elismerte, hogy hiába lesznek a szigorítások, adatlopások a jövőben is előfordulnak majd.
Az idei évben rendkívül sok adatlopási ügy borzolta a kedélyeket Európa szerte. Elég csak a februári adócsalási botrányra vagy a német T-Mobile 17 millió előfizetőjének ellopott adataira gondolni.
SG.hu 2008. 12. 12.