Falvak is optikai hozzárférést kaphatnak
Digitális közművet építene a kormány, amely a legkisebb településeken is elérhetővé és megfizethetővé tenné a szélessávú internetelérést. A kivitelezés módját még nem részletezték, de állítólag 1-5 év alatt végeznének a munkával.
Minden településre üvegszálas gerinchálózatot vinne az állam a Nemzeti Digitális Közmű (NDK) kiépítésével, így azokban a térségekben is lenne szélessávú lefedettség, amelyekben a távközlési cégek most nem látnak üzleti lehetőséget. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal informatikáért felelős államtitkára egy konferencián nagy vonalakban felvázolta a célkitűzéseit, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy – hozzá hasonlóan – higgyenek ebben a koncepcióban.
Baj van az eléréssel
Az elmúlt évben átfogó felmérés készült Ma¬gyarország szélessávú ellátottságáról, és ez alapján kimondható, hogy elég nagy a baj. A 14,2 százalékos szélessávú ellátottság jócskán elmarad a 20 százalékos uniós átlagtól, ami a tagországok rangsorában a nem túl előkelő 17. helyre elegendő. A felmérések szerint a magyar települések 82 százalékán van 1 megabites sávszélességre alkalmas hálózati infrastruktúra, csakhogy ez a szám félrevezető, mert elég, ha az adott településen egyetlen előfizetőnek van ilyen sebességű hozzáférése. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szerint a felmérésekben nem vizsgálják, hogy a település mekkora részén elérhető az adott sávszélesség, és hogy mennyi előfizető használhat egyidejűleg ilyen sebességű elérést.
A hálózati kapacitásokról azonban sokat elárul, hogy több mint kilencszáz magyar településre egyetlen optikai szál sem vezet. Ebben a halmazban a települések felén nyújtanak valamilyen netszolgáltatást, a másik felén viszont egyáltalán nincs internet. Az sem biztató, hogy további ezer településre egyetlen optikai szál vezet, ezen osztozkodnak a felhasználók. Jó példa Bóly, ahol 100 megabites optikai hozzáférést vezettek be 1200 háztartásba, de az egész település egyetlen 100 megabites gerinchálózattal csatlakozik az internetre, így kevésbé tudják kihasználni a csúcstechnológiás hozzáférést.
Baja Ferenc elmondta, hogy az NDK kiépíté¬sével nem azt szeretnék elérni, hogy minden ház¬tartásban hightech hozzáférés legyen, hanem olyan internetelérés elérhetőségét szeretnék biztosítani, amellyel lehet dolgozni, tanulni, egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, és multimédiás tartalmakat letölteni. Ehhez a becsléseik szerint 6-10 megabites letöltési sebességre van szükség.
Az állami szerepvállalásra azért van szükség, mert piaci alapon nem jön létre az országos lefedettség. Nem várható el a vállalatoktól, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben lassan megtérülő, ám igen drága infrastrukturális beruházásokat kezdjenek. Persze jelenleg az államtól sem várható el, hogy milliárdokat költsön egy ilyen projektre, hiszen éppen a költségek lefaragása a cél. Baja Ferenc szerint ezért az Európai Unió támogatását kell igényelni, ami reális cél, hiszen az EU kiemel¬ten foglalkozik a digitális fejlesztésekkel.
Szabad hozzáférés
A konferencián elhangzott, hogy az NDK nem éri majd el a végfelhasználókat, inkább egy nagykereskedelmi modellben gondolkodnak, és a nagysebességű hálózatra rátelepülő cégek az adott település, régió és környék adottságainak (pl.: domborzat, népsűrűség) figyelembe vételével különféle technológiát használhatnak majd, a lakásokig kihúzott optikától a hagyományos rézdróton át a wifi és a mobilinternetes kapcsolatig bármit. Baja Ferenc szerint fontos, hogy senki se sajátíthassa ki a hálózatot, és fokozzák a szolgáltatók közti versenyt.
Baja Ferenc szerint nem a hálózat kiépítése lesz hosszú idő, hanem a feltételek kialakítása, és az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése. Becsléseik szerint a körülményektől függően 1-5 évet vesz igénybe az NDK kiépítése.
Minden településre üvegszálas gerinchálózatot vinne az állam a Nemzeti Digitális Közmű (NDK) kiépítésével, így azokban a térségekben is lenne szélessávú lefedettség, amelyekben a távközlési cégek most nem látnak üzleti lehetőséget. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal informatikáért felelős államtitkára egy konferencián nagy vonalakban felvázolta a célkitűzéseit, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy – hozzá hasonlóan – higgyenek ebben a koncepcióban.
Baj van az eléréssel
Az elmúlt évben átfogó felmérés készült Ma¬gyarország szélessávú ellátottságáról, és ez alapján kimondható, hogy elég nagy a baj. A 14,2 százalékos szélessávú ellátottság jócskán elmarad a 20 százalékos uniós átlagtól, ami a tagországok rangsorában a nem túl előkelő 17. helyre elegendő. A felmérések szerint a magyar települések 82 százalékán van 1 megabites sávszélességre alkalmas hálózati infrastruktúra, csakhogy ez a szám félrevezető, mert elég, ha az adott településen egyetlen előfizetőnek van ilyen sebességű hozzáférése. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szerint a felmérésekben nem vizsgálják, hogy a település mekkora részén elérhető az adott sávszélesség, és hogy mennyi előfizető használhat egyidejűleg ilyen sebességű elérést.
A hálózati kapacitásokról azonban sokat elárul, hogy több mint kilencszáz magyar településre egyetlen optikai szál sem vezet. Ebben a halmazban a települések felén nyújtanak valamilyen netszolgáltatást, a másik felén viszont egyáltalán nincs internet. Az sem biztató, hogy további ezer településre egyetlen optikai szál vezet, ezen osztozkodnak a felhasználók. Jó példa Bóly, ahol 100 megabites optikai hozzáférést vezettek be 1200 háztartásba, de az egész település egyetlen 100 megabites gerinchálózattal csatlakozik az internetre, így kevésbé tudják kihasználni a csúcstechnológiás hozzáférést.
Baja Ferenc elmondta, hogy az NDK kiépíté¬sével nem azt szeretnék elérni, hogy minden ház¬tartásban hightech hozzáférés legyen, hanem olyan internetelérés elérhetőségét szeretnék biztosítani, amellyel lehet dolgozni, tanulni, egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni, és multimédiás tartalmakat letölteni. Ehhez a becsléseik szerint 6-10 megabites letöltési sebességre van szükség.
Az állami szerepvállalásra azért van szükség, mert piaci alapon nem jön létre az országos lefedettség. Nem várható el a vállalatoktól, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben lassan megtérülő, ám igen drága infrastrukturális beruházásokat kezdjenek. Persze jelenleg az államtól sem várható el, hogy milliárdokat költsön egy ilyen projektre, hiszen éppen a költségek lefaragása a cél. Baja Ferenc szerint ezért az Európai Unió támogatását kell igényelni, ami reális cél, hiszen az EU kiemel¬ten foglalkozik a digitális fejlesztésekkel.
Szabad hozzáférés
A konferencián elhangzott, hogy az NDK nem éri majd el a végfelhasználókat, inkább egy nagykereskedelmi modellben gondolkodnak, és a nagysebességű hálózatra rátelepülő cégek az adott település, régió és környék adottságainak (pl.: domborzat, népsűrűség) figyelembe vételével különféle technológiát használhatnak majd, a lakásokig kihúzott optikától a hagyományos rézdróton át a wifi és a mobilinternetes kapcsolatig bármit. Baja Ferenc szerint fontos, hogy senki se sajátíthassa ki a hálózatot, és fokozzák a szolgáltatók közti versenyt.
Baja Ferenc szerint nem a hálózat kiépítése lesz hosszú idő, hanem a feltételek kialakítása, és az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése. Becsléseik szerint a körülményektől függően 1-5 évet vesz igénybe az NDK kiépítése.
Index 2009. 01. 26.